Orbán Viktor: több tízezer ember életét sikerült megmenteni

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar egészségügyi rendszer a járvány kezelésében jobban teljesített, mint a nyugat-európaiak.

0
10

A koronavírus-járvány elleni sikeres magyarországi védekezés több tízezer ember életét mentette meg, ami nagy teljesítmény – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő hangsúlyozta: a magyar egészségügyi rendszer a járvány kezelésében jobban teljesített, mint a nyugat-európaiak.

Magyarország egy katonai logika szerint felépített gyakorlatban felkészült egy tömeges fertőzésre, amit aztán sikerült megakadályozni, de a “katonai gyakorlaton” megszerzett tudás óriási érték.

Azt mondta, a siker előfeltétele a fegyelmezettség és az összefogás volt, és ha lesz a járványnak második hulláma, erre újra szükség lesz. “Ha a jelek arra mutatnak, hogy jön a második hullám, nem fogunk habozni, hogy a szükséges jogi és gazdasági lépéseket megtegyük” – közölte Orbán Viktor, jelezve: a járványügyi ellátáshoz elengedhetetlen eszközök készültségi szintje “járványállapotnak” megfelelő.

Elmondta ugyanakkor azt is, hogy csütörtökön tárgyalt szlovén kollégájával, Janez Jansával, akinek országa ismét szigorít beutazási szabályain, ami egy fontos figyelmeztetés, “észnél kell lenni”.

A már megszűnt magyar rendkívüli jogrendet ért nyugati kritikákra a miniszterelnök úgy reagált: Európa térképére ránézve megdöbbentő dolgot látni. A szocializmusban a Nyugat szó hallatán csak pozitív képzettársítások voltak, és a szovjet propaganda olyan kijelentésein, Nyugat-kritikáin jót nevettek, hogy “a feketéket bezzeg verik Amerikában”, a nyugati fiatalok “Coca-Cola-mámorban” fetrengenek – idézte fel. Ezzel szemben ma Nyugat-Európában ellátás hiányában emberek halnak meg, nagy gazdaságokat kell megmenteni a pénzügyi csődtől, erőszakhullám, bandaháború zajlik, szobrokat döntögetnek.

“Ránézek azoknak az országaira, akik ideüzengetnek nekünk, hogy hogyan kell helyesen élni, jól kormányozni, jól működtetni a demokráciát, és nem tudom, sírjak vagy nevessek” – fogalmazott a kormányfő.

Arra, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése szerint uniós jogot sért a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar törvény, Orbán Viktor úgy reagált: Nyugat-Európából és az amerikai baloldal részéről tapasztalható egy “liberális imperializmus”. Megpróbálják ugyanis a világlátásukat ráerőltetni máshogy gondolkodó országokra, és nemzetközi bíróságok is gyakran részei e hálózatnak, bizonyos bírói ítéletekből kiolvashatók háttérhatalmi szervezkedések – mondta. A nemzetközi – különösen emberi jogi – ítélkezésben részt vevő magyarokat látva pedig könnyen megtalálni az összefüggést a “Soros-féle nemzetközi hálózattal, amely a liberális imperializmusnak a nyugat-európai főparancsnoksága” – mondta.

Az ítéletről szóló hírekben viszont az is szerepel – folytatta -, hogy az átláthatóság joggal kitűzött cél, csak ezt kevesebb korlátozással kell megvalósítani, “tehát nem lesz nehéz ezt az ítéletet betartani”.

Kijelentette: a politikai életben részt vevő, az emberek gondolkodását befolyásolni akaró szervezetekre egyforma erejű átláthatósági szabályoknak kell vonatkozniuk, mert az nem lehet, hogy a parlamenti pártok átláthatósági szabályai szigorúbbak legyenek, mint a szintén politikai tevékenységet végző, de nem parlamenti képviseletre törő szervezetek szabályai.

Azt is közölte: a külföldről politikai célból küldött minden forintról minden magyar tudni fog. “Aki nem rest külföldről pénzt elfogadni, az ne szégyellje azt bevallani” – hangoztatta.

A miniszterelnök arról is beszélt, vannak olyan magyar politikai szereplők, akik csökkenteni akarják az ország szuverenitását, minél több jogot adnának Brüsszelnek, és amikor a függetlenség veszélyben van – például mert külföldi diákok nem hajlandók betartani a szabályokat, terjesztik a fertőzést, a velük szembeni fellépés pedig szuverenitáskérdés -, akkor nem a magyarok oldalán, hanem mindig az idegenek oldalán találni őket. De ez nem újdonság, “a kutakat régóta mérgezik”, legalább 150 éves története van annak, hogy bizonyos magyar politikusok nemzetközi színtéren hazájuk ellen dolgoznak – jegyezte meg.

Az új nemzeti konzultációról Orbán Viktor azt mondta: ha a nemzeti függetlenségért kiálló kormánya van az országnak, akkor nemcsak négyévente – a választáson – van csata, hanem folyamatos a küzdelem a nemzetközi színtéren és a belső ügynökökkel szemben, akik “felírják a saját homlokukra, hogy őket Soros György fizeti”.

Ezért nem elég egyszer, négyévente közös álláspontot kialakítani, más időpontokban is demonstrálni kell a magyarok többségében azonos álláspontját bizonyos kérdésekben, most például a koronavírus-járvány esetleges második hullámával szembeni védekezésről és a gazdaság újraindításáról – fejtette ki.

A tervezett EU-s helyreállítási alapról megismételte: a közös hitel szembemegy a magyar életösztönnel, de sok ország gyalázatos pénzügyi állapota miatt a magyar jóváhagyás aligha elkerülhető. A hitelfelvétel egyszerre veszély és lehetőség: ha rosszul költik el, akkor “bukta van”, ha viszont jól csinálják, meg lehet erősödni – magyarázta.

Közölte: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezetésével létrejött egy munkacsoport, amely az EU-s terv megvalósulásának esetére előkészíti az ebből finanszírozható programokat. Példaként említette a villamosenergia-szállítási és a vízgazdálkodási rendszer fejlesztését, valamint egyetemek feltőkésítését.

Az interjúban végül szó volt a Lánchíd felújításáról, amelyről Orbán Viktor azt mondta: kilenc hónapja szerencsétlenkednek, toporognak az ügy körül azok, akiknek döntéseket kellene hozniuk. Kellene néhány gyakorlati ember – jegyezte meg.

A pénzhiányra hivatkozást úgy kommentálta: a főváros számláján 180 milliárd forint van, “tele vannak pénzzel, csak értelmesen fel kellene használni”. “Szurkolunk nekik, hogy sikerüljön” – zárta szavait.

(MTI)