Nagyboldogasszony ünnepe van ma

Nagyboldogasszony ünnepe van ma

Ivánc, Szent Miklós katolikus templom – Facebook oldala

Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét.

Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét – tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus “röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe” édesanyja, Mária holttestét.

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz “a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a “Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták.

Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.

(MTI / Fotó: Ivánc, Szent Miklós katolikus templom – Facebook oldala)

Közösségi kávéházat nyitott az egyházmegyei karitász Szombathelyen

Közösségi kávéházat nyitott az egyházmegyei karitász Szombathelyen

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász közösségi rendezvények színtereként működő, hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató Fairplay kávéházat nyitott Szombathelyen – közölte Tuczainé Régvári Marietta, a karitász igazgatója az MTI-vel.

A közösségi tér kialakításával a hátrányos helyzetű emberek társadalmi elfogadottságát és szerepvállalását akarják elősegíteni. A kávézóban dolgozók, és a programok résztvevői “megtapasztalhatják a karitatív szemléletet, az önzetlen segítés erejét, és a közösséghez tartozás érzését” – fogalmazott a karitász igazgatója.

A Fairplay kávéházban pályakezdő fiatalokat és megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak. A bevételt hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalok tanulmányainak támogatására, valamint – az osztrák Grazi Egyházmegyei Karitászon keresztül – hátrányos helyzetű afrikai karitász segítésére fordítják – mondta el Tuczainé Régvári Marietta.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitásznak 27 éves kapcsolata van a grazi karitásszal. A két intézmény számos határon átnyúló programot valósított meg – fűzte hozzá Tuczainé Régvári Marietta. Példaként említette, hogy a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász intézményeiben használt farmerekből varrott táskákat, párnákat, kötényeket a grazi karitász boltjaiban értékesítik. A bevételt afrikai családok ellátásra fordítják.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Fairplay című pályázatán 50 millió forint támogatást nyert el a hátrányos helyzetű emberek társadalmi elfogadottságának javítására, valamint a társadalmi együttélés javítására. A projekt keretében valósul meg a közösségi térként működő, társadalmi együttélés céljait szolgáló Fairplay kávézó megnyitása.

(MTI)

Csíksomlyói búcsú – Az élet védelmének a mindenek fölöttiségéről beszélt a lengyel szónok

Csíksomlyói búcsú – Az élet védelmének a mindenek fölöttiségéről beszélt a lengyel szónok

Az élet védelmének a mindenek fölöttiségéről beszélt a szombati csíksomlyói búcsú szónoka, Marian Adam Waligóra lengyel szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke.

A szerzetes a több százezres tömeggel is elismételte Mária akkor mondott szavait, amikor megtudta, hogy Isten fiát hordozza: “Istenem legyen nekem a te igéd a te szavad szerint”. Az idézett kijelentés az idei búcsú jelmondata is volt.

Mária megmutatta, hogy szereti az életet. Nyitott szívvel fogadta a hírt, hogy az isten fiának az anyja lesz. Elfogadta hivatását, azonosult vele, és amikor kellett harcolt a gyermeke életéért. Nem akart megszabadulni Jézustól, mint szükségtelen dologtól – hangoztatta.

Csíksomlyó, 2018. május 19. – A csíksomlyói búcsú a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyergen 2018. május 19-én. – MTI Fotó: Veres Nándor

Marian Adam Waligóra arra figyelmeztetett, hogy a fejlett világ embere nem mindig cselekszik az isten akarata szerint. Példaként egy Alfie nevű kisfiú esetét hozta fel, akit áprilisban egy bírósági ítélet nyomán hagytak meghalni egy liverpooli kórházban. Mint felidézte: Ferenc pápa is próbált közbenjárni ügyében, és világszerte milliók tiltakoztak Alfie halála miatt.

“Látjuk, hogyan lehet megölni egy gyermeket, miközben ez a világ a kozmosz legutolsó sarkát is kutatja, feltárja a tenger mélységét, mesterséges intelligenciát alkot, diagnosztizálja a legcsodálatosabb eszközökkel a legritkább betegségeket. Ugyanakkor nem kifizetődő számára megtartani egy kisfiú életét, akinek csak oxigénre, vízre, és élelemre lett volna szüksége” – fogalmazott a szónok.

A történet kontrasztjaként említette, hogy miközben lemondtak Alfie életéről, az egész világ csodálta a királyi családban született trónörököst.

A pálos szerzetes Szent Bernát szavait idézve jelentette ki: “Máriára gondolva nem hibázol, vele kitartva nem veszel el, amikor ő védelmez, nem aggódsz, ahol ő vezet nem fáradsz el, amikor az ő kegyelme veled van, célba érsz”.

Csíksomlyóra zarándokolva “istenanya tekintetének az ajándékát” kapja mindenki. A mai búcsús nap megmutatja, hogy a magyar hívők hol keresnek igazi segítséget, védelmet és oltalmat – fogalmazott a lengyel szónok, aki a himnusz szövegével kérte: “Isten, áldd meg a magyart”.

A mise kezdetén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztetett arra, hogy az idei a 451. fogadalmi zarándoklati búcsú. Felidézte: egykor a székely ősök azt fogadták, hogy ha a szűzanya megsegíti őket őseik hite megőrzésében, akkor pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak Csíksomlyóra. A búcsú céljának nevezte, hogy a zarándokok megerősítést kapjanak őseik hitében.

A liturgia végére eleredt eső, a tömegből esernyők tízezrei emelkedtek a magasba.

(MT / MTI Fotó: Veres Nándor)

Boldoggá avatták Brenner János vértanút

Boldoggá avatták Brenner János vértanút

“Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.”

Boldoggá avatták a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus papot kedden szülővárosában, Szombathelyen.

Szombathely, 2018. május 1. – A kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János koporsója a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban a katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjének napján, 2018. május 1-jén. – MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A több mint tizenötezer ember részvételél tartott latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte Brenner János egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását. Ezután a helyi templomokban imádkoznak hozzá, minden évben megemlékeznek vértanú halálának “mennyei születésnapjának” évfordulójáról és a boldogok között tisztelik.

Szombathely, 2018. május 1. – Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa (k) felolvassa Ferenc pápa dekrétumát a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjén a szombathelyi Emlékmű-dombnál 2018. május 1-jén. – MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A szertartás részeként, a szokásoknak megfelelően Brenner János ereklyéjét – szegycsontjának egy darabját – egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték. Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt.

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek azt mondta: Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak.

Kiemelte, hogy az 1950-es években a folyamatosan az egyházat támadó intézkedések, a szerzetesrendek feloszlatása, majd az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások közepette a fiatal káplán “szemet szúrt” a állam megbízottjának.”Fő bűne az volt, hogy szerették a fiatalok és szerették az öregek. Nagyon sok embert szerzett meg a hitnek, az egyháznak” – mutatott rá a bíboros.

Felidézte, hogy milyen brutális kegyetlenséggel – harminckét késszúrással, testét megtaposva, csontjait eltörve – oltották ki a fiatal káplán életét.

“Magát nem tudta megvédeni, de az oltáriszentséget megóvta a meggyalázástól” – fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve, úgy találtak rá holttestére, hogy kihűlt balkeze még szorította az oltáriszentséget tartalmazó tarsolyt, amit a szíve fölött tartott.

A bíboros szavai szerint a hatvan évvel ezelőtti sötét téli éjszakán úgy tűnt, hogy meghalt egy eszmény, és most, évtizedek múltán Ferenc pápa döntése nyomán itt áll előttünk “az új, nagy, fényes pártfogó”, Boldog Brenner János.

Hozzátette: sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt, vagy támadások és üldözések áldozta lett. De aztán egyszerre csak fölragyog a fény és átsugárzik rajtunk, beborít minket világosságával Isten ereje és bölcsessége.

Erdő Péter úgy fogalmazott: Nyugat-Magyarország “szenteket termő vidék”. Már 303-ban a Diocletianus-féle keresztényüldözés során itt halt vértanúhalált Szent Quirinus, itt született 316-ban Szent Márton, az európai szent, itt élt Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa és ennek a földnek a szülötte Mindszenty József bíboros is.

Szombathely, 2018. május 1. – A kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjének résztvevői a szombathelyi Emlékmű-dombnál 2018. május 1-jén. – MTI Fotó: Varga György

A szentmise záró részében Angelo Amato bíboros kiemelte: Boldog Brenner János az evangélium szerinti életre nevelte a fiatalokat, arra, hogy tiszteljék felebarátaikat, segítsék a rászorulókat, mozdítsák elő az egyetértést a társadalomban és az összhangot a családban. Tekintetének tisztaságáért és derűs modoráért mindenki szerette.

Szavai szerint az államhatalom elnyomása ellenére örömmel döntött a papi hivatás mellett. Bátor volt. Tudta ugyan, milyen veszélyes, mégis kitartott hivatásában.

Szavai szerint a jóságos, ártatlan papot megölésénél a “gonoszság misztériuma mutatkozik meg, amely beszennyezi a történelmet, amely megrontja az emberi szívet, amely lesújt gyilkos kezével Ábelre, amely megfeszíti Jézust”.

Brenner János papi jelmondatára is utalva – az Istent szeretőknek minden a javára válik – hozzáfűzte: a rossz már ezen a földön vereséget szenved a jótól, a rosszak gőgjét végül mindig legyőzi a jók alázata.

A záró áldás előtt Székely János szombathelyi megyéspüspök mondott köszönetet Brenner János boldoggá avatásáért.

Szombathely, 2018. május 1. – A kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjének résztvevői a szombathelyi Emlékmű-dombnál 2018. május 1-jén. – MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A szertartáson számos egyházi és világi tisztviselő mellett a kormány képviseletében részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár.

A boldoggá avatási szentmisét követően, délután két órától Iváncsits Tamás: A jó pásztor című zenés-drámájának színpadi bemutatóját tekinthetik meg a hívek, délután három órától pedig olyan emberek tesznek tanúságot, akik ismerték Brenner Jánost, akiknek hatással volt életére, akik megemlékeznek életéről és vértanú haláláról. Ezt követően litániát tartanak, amelyen Székely János mond szentbeszédet.

Este hat órakor gyalogos zarándoklat indul a Szentgotthárdoz tartozó Rábakethelyről a zsidai Jó pásztor kápolnáig, ahol a zarándokok imát mondanak, majd felkeresik azt a helyet ahol Boldog Brenner János vértanú halált halt.

(MTI / MTI Fotó: Szigetváry Zsolt, Varga György)

Ma avatják boldoggá Brenner Jánost Szombathelyen

Ma avatják boldoggá Brenner Jánost Szombathelyen

Ma avatják boldoggá Brenner János katolikus papot, a vértanúhalált szenvedő rábakethelyi káplánt Szombathelyen.

A délelőtt 11 órakor az Emlékmű-dombon kezdődő szentmise főcelebránsa Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa lesz, a szentbeszédet pedig Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondja.

Az eseményre több mint tizenötezer résztvevőt várnak a szervezők. A boldoggá avatás a szentmise elején lesz. A tervek szerint először Ferenc pápa levelét olvassák fel, amelyben a katolikus egyházfő engedélyezi Brenner János boldoggá avatását.

Ezt követően a rábakethelyi káplánról készült nagyméretű képet lepleznek le, amely Székely János szombathelyi megyés püspök szerint Brenner János “mennybéli megdicsőülését szimbolizálja”.

Délután Ivanics Tamás A jó pásztor című zenés drámájának színpadi bemutatóját tekinthetik meg a jelenlévők, majd olyan emberek tesznek tanúságot, akik ismerték Brenner Jánost, akiknek az életére hatással volt. Ezután litániát tartanak, amelyen Székely János mond szentbeszédet.

Este gyalogos zarándoklat indul Rábakethelytől a zsidai Jó pásztor-kápolnáig, ahol a zarándokok imát mondanak, majd felkeresik azt a helyet, ahol Brenner János vértanúhalált halt.

Brenner Jánost 1957. december 15-én éjszaka elcsalták a plébániáról azzal, hogy haldoklóhoz hívják, útközben többször is megtámadták, végül annak a háznak a közelében, ahová gyalogosan igyekezett, hogy elvigye a betegek szentségét, harminckét késszúrással megölték. Meggyilkolásával az akkori kommunista rendszer a papokat akarta megfélemlíteni, tevékenységüket, egyházi szolgálatukat igyekezett a templomok falai közé szorítani.

A vértanúhalált szenvedő áldozópap boldoggá avatásának első, egyházmegyei szakasza 1999-ben kezdődött, majd 2001-től a tanúk meghallgatása következett. Az eljárás római szakasza 2008-ban indult. A történész konzultorok 2015-ös, majd a teológus konzultorok 2016-os, egybehangzóan kedvező döntése után a bíborosi kongregáció is jóváhagyta a boldoggá avatást, amelyet Ferenc pápa 2017. novemberben 8-án engedélyezett.

(MTI / Fotó: BonumTV)

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com