Tusványos – Orbán: minden országnak joga van a bevándorlásra nemet mondani

Tusványos – Orbán: minden országnak joga van a bevándorlásra nemet mondani

Minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, a hagyományos családmodellt, és jogában áll elutasítani a bevándorlást – hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.

A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt többezres hallgatóság előtt a legutóbbi Tusványos óta eltelt évre visszatekintve felidézte: a kárpát-medencei magyarság átugrott egy lélektani küszöböt, köszönthették az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgárt.

Úgy értékelte: a magyar kormány nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban négy év újabb munkára kapott esélyt, és felhatalmazást arra, hogy kiépítsen egy új korszakot.

Elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját.

A választási eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres.

Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni – fogalmazott.

“Székelyföldről azt mondhatom, hogy a külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden itt leadott voks felelősségvállalás, volt Magyarországért. Ezt a felelősségvállalást és kiállást köszönöm most meg” – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a 2010-es kétharmados győzelem arra felhatalmazás a kormánypártoknak, hogy új rendszert építsenek: ami a gazdaságban egy magyar modellt, a politikában egy nemzeti és keresztény alapokon nyugvó új alkotmányos rendet jelentett. Úgy értékelte: a 2014-es győzelemmel a rendszer stabilizálására kaptak felhatalmazást.

Az idei választás eredménye nyomán Orbán Viktor szerint a korszaképítés a feladat, vagyis az, hogy kulturális korszakba ágyazzák a politikai rendszert.

“Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás szeptembertől nagy változások előtt állunk” – fogalmazott.

Az eddig fölépült rendszer stabilitásáról szólva a miniszterelnök felidézte: a 2009-es mínusz hat százalékos “növekedésről” 2017-ben Magyarország plusz négy százalékot teljesített, az ország által megtermelt érték 2010-ben 22 224 milliárd forint volt, most pedig 38 183 milliárd.

“A 2008-as válság miatt felvett hiteleket visszafizetettük, az IMF-et hazaküldtük, a hiányt kordában tartjuk, az államadósságot pedig 85 százalékról 71 százalékra vittük le” – sorolta. Hozzátette: 756 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon mint 2010 előtt, a bérek 60 százalékkal nőttek, a demográfia termékenységmutatója 1,25-ről 1,5-re nőtt, a bűncselekmények száma felére csökkent.

Erre a stabilitásra alapozva a kormány olyan nagy célokat tűzött ki, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondolt: 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb életminőségű országa közé tartozzon, megálljon a népesedési hanyatlás, a gyorsforgalmi utak érjék el a határokat, valósuljon meg az energiafüggetlenség, épüljön fel az új magyar honvédség – mondta.

Orbán Viktor a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének. A miniszterelnök úgy fogalmazott, “véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink”.

Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy “aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár”.

Orbán Viktor elmondta, Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy teremtsék meg a gyorsvasút-, és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze energiahálózataikat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és  haderőfejlesztéseket.

A közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség – figyelmeztetett.

Orbán Viktor jelezte: a magyarok megértik, hogy a románság számára ünnep az idei centenárium (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés), de annak megértését kérik, hogy a magyarok számára “ezen nincs mit ünnepelni”.

Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar, és Bukarest azt mondja, Székelyföld nem is létezik.

A kormányfő jelezte: egyetért az RMDSZ ünnepi szlogenjével (Ezer év Erdélyben, száz év Romániában), ez kifejezi, hogy Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, és Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak – mondta Orbán Viktor.

Ahelyett hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is – fogalmazott.

A Kárpát-medencén túlmutató regionális építkezésről szólva Orbán Viktor öt tézisben fogalmazta meg, hogyan foglalhatja el Közép-Európa méltó helyét Európában.

Kijelentette: minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját.

Minden országnak joga van védelmébe venni a hagyományos családmodellt, és azt vallani, hogy “minden gyereknek joga van egy anyához és egy apához” – szögezte le Orbán Viktor.

A közép-európai országok jogának nevezte, hogy megvédjék a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazataikat és piacaikat.

Alaptézisnek tekintette, hogy minden országnak jogában áll megvédeni határait, és elutasítani a bevándorlást.

Azt is alaptézisnek nevezte, hogy minden országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet és egy szavazat elvéhez, amelyet szerinte az EU-ban sem lehet megkerülni.

“Azt állítjuk, mi közép-európaiak, hogy van élet a globalizmuson túl, nem az az egyetlen járható út, Közép-Európa útja pedig a szabad nemzetek szövetségének útja” – jelentette ki a miniszterelnök.

Kitért arra is, hogy jelenleg primitív Oroszország-politikát folytat az unió, ehelyett “tagolt Oroszország-politikára lenne szükség”. Orbán Viktor hozzátette: Magyarország, az egész Kárpát-medence és Európa biztonsága ma azon múlik, hogy Törökország, Izrael és Egyiptom elég stabil ország-e ahhoz, hogy megállítsa a muszlim beáramlást.

Ha e három ország közül bármelyik elveszíti stabilitását, annak súlyos következményei lesznek Európa biztonságára – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor megállapította: Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. Úgy fogalmazott: az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európa Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor megvannak számlálva.

Rámutatott: az Európai Bizottságnak az alapszerződések szerint pártatlannak, elfogulatlannak kell lennie, és garantálnia kell a négy szabadságot.

Ehelyett a bizottság ma pártos, mert a liberálisok pártján áll, elfogult, mert Közép-Európa ellen dolgozik, és nem barátja a szabadságnak, mert a szabadságok helyett egy európai szocializmus felépítésén dolgozik – jelentette ki.

Orbán Viktor szerint a kizárólagosan liberális európai elit azért mondott csődöt, mert megtagadta gyökereit, és egy keresztény alapokon nyugvó Európa helyett a nyílt társadalom Európáját építi.

“A keresztény Európában a munkának becsülete volt, az embernek méltósága volt, a férfi és a nő egyenlő volt, a család a nemzet alapja volt, a nemzet Európa alapja volt, az államok pedig garantálták a biztonságot. A mai nyílt társadalom Európájában nincsenek határok, az európai emberek lecserélhetők bevándorlókra, a család tetszés szerint variálható együttélési formákká vált, a nemzet, a nemzeti öntudat és nemzeti érzés negatív és meghaladandónak minősül, és az állam többé nem garantálja a biztonságot Európában” – állapította meg. Hozzátette: a liberális Európában az európaiság egy tartalom nélküli forma maradt.

Orbán Viktor szerint a liberális demokrácia átfejlődött “liberális nem-demokráciává”. Liberalizmus van, demokrácia meg nincs – hangoztatta, hozzátéve, a demokrácia hiányát azzal lehet alátámasztani, hogy Nyugat-Európában általánossá vált a szólásszabadság korlátozása és a cenzúra.

A miniszterelnök szerint a 2019-es európai parlamenti választásokra kell összpontosítani, a választás pedig egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról szólhat.

Azt mondta, ha bevándorlásról dönt Európa, akkor az európai elitről is dönt, arról, hogy jól kezelte-e a bevándorlás kérdését.

Véleménye szerint az európai elit ideges, mert a választás Magyarország számára kedvező eredménye miatt Európa nagy ívű átalakítása, a Soros-terv elakadhat. Szerinte elakadhat az európai választásokon a nagy cél, hogy Európát átalakítsák és átléptessék a kereszténység utáni és a nemzetek utáni korszakba.

A liberális demokráciának van alternatívája: a kereszténydemokrácia – mutatott rá. Csalinak nevezte azt a megközelítést, hogy a kereszténydemokrácia is lehet liberális. Kijelentette: a kereszténydemokrácia – ha úgy tetszik – illiberális.

A liberális demokrácia a multikulturalizmus oldalán áll, bevándorláspárti és a variálható család modelljét vallja. Ezzel szemben a kereszténydemokrácia elsőbbséget ad a keresztény kultúrának, bevándorlásellenes és a keresztény család pártján áll – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a jövő évi európai parlamenti választásokon nemcsak a liberális demokráciának lehet búcsút mondani, hanem a ’68-as elitnek is. Tusványoson tartott előadásában úgy vélekedett, hogy a 1968-as generáció helyett az 1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generációnak érkezett el az ideje.

“Harminc éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, most azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője” – zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök.

(MTI / MTI Fotó: Veres Nándor)

Orbán: az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

Orbán: az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva, mandátuma jövő év májusában lejár – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken, a brüsszeli testület jelenlegi döntéseivel kapcsolatban.

A kormányfő reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának migránsonként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.

Orbán Viktor szerint azt a módszert kell megtalálni, “hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig.

Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az unió az emberek pénzét, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt a migránsoknak adnák oda.

Hangsúlyozta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely nem a határokat megvédő országokat bünteti.

A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot.

Rámutatott: nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható – indokolta az elmúlt hetek “diplomáciai nagyüzemét”, azt, hogy számos ország vezetőjével tárgyalt.

Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket és kijelentette: mindez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van. Kijelentette: a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban leszögezte: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Emlékeztetett: az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.

Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kabinet. Jelezte azonban, hogy a világgazdaságban feltűntek már a “sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít. Mindezek miatt a jövő évi büdzsét bizakodónak ítélte, de egy olyan költségvetésnek is, amely a megemelt tartalékkal megvédi az országot a világgazdaság esetleges kedvezőtlen változásaitól.

Egy másik kérdésre jelezte azt is: arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.

Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Migránsügyben nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni, olyan dokumentumokat előállítani, amely a tagok egy részének érdekével ellentétes – szögezte le.

Szerinte a tagállamok most jönnek rá, hogy a testület egy olyan dokumentumot készül elfogadni, ami a világ népvándorlásának szabályozásában zsinórmérték lehet, és bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, azt a “puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. “Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – fogalmazott, utalva arra, hogy szerinte mások is elhagyják majd a tárgyalásokat.

Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója mozgalmáról szólva, amelynek célja Soros György és az általa támogatott szervezetek tevékenységének ellensúlyozása, Orbán Viktor azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.

Hozzátette: nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.

Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. A miniszterelnök kijelentette: 67 “álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy kiket finanszíroz Soros György vagy éppen Brüsszel azért, hogy beleszóljanak a belügyekbe.

A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Felidézve az elmúlt év eseményeit, úgy fogalmazott: “az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”. Szavait úgy zárta, hogy a munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.

(MTI / Fotó: MTI archív)

Orbán: a határokat meg kell védeni, senkit sem szabad behozni vagy beengedni

Orbán: a határokat meg kell védeni, senkit sem szabad behozni vagy beengedni

A határokat meg kell védeni, senkit nem szabad behozni vagy beengedni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök abban az interjúban, amely teljes terjedelemben a Bild című német tömeglap honlapján jelent meg csütörtökön.

“Minden megmentettnek vissza kell térnie Afrikába. Csak így akadályozhatjuk meg a tömeges haláleseteket a tengeren” – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: a bevándorláspolitika nem az Európai Unió közös feladata, ez minden tagállam nemzeti ügye.

A miniszterelnök szerint a felelősség első sorban azoké, akik útnak indulnak, de hibásak azok az európai politikusok is, akik bátorítják a migránsokat, és azt a benyomást keltik, hogy érdemes útnak indulni.

“Ha tehát életeket akarunk menteni, akkor a Földközi-tenger déli partjánál kell feltartóztatnunk az embereket, mielőtt a reménytelen útnak nekivágnak” – fogalmazott a miniszterelnök.

“Minden olyan döntés, amely a migránsoknak azt üzeni, jöhetnek, újabb és újabb tragédiákat fog eredményezni” – hangoztatta.

Kifejtette, hogy a magyar megoldás 2015 óta három elemre épül: a saját külső határainkat meg kell védeni, a bajban lévő embereknek helybe kell vinni a segítséget, ha pedig egy tagállam maga úgy dönt, hogy átvesz migránsokat, azt önként megteheti. Arra a kérdésre, hogy Magyarország fogad-e be önként migránsokat, a miniszterelnök egyértelművé tette: a magyar emberek döntöttek, nem akarnak bevándorlást. A kormányfő hozzátette, hogy a nők és a gyermekek segítséget kapnak a határnál, de gazdasági bevándorlókat Magyarország nem fogad be.

A lap rákérdezett arra is, amikor a legutóbbi EU-csúcs után Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy Magyarországgal is sikerült megállapodni menekültek befogadásáról és visszavételéről. Orbán Viktor elmondta, hogy Angela Merkel Brüsszelben azt a kérdést tette fel, hogy ki hajlandó tárgyalni, amire Magyarország azt válaszolta, bármikor tárgyalhatunk. Ennyi történt, nem több – idézte fel a történteket a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország álláspontja évek óta az, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol szükség van rá. A miniszterelnök kifejtette, hogy nagyszabású tervre van szükség azon országok részére, ahonnan a menekültek jönnek. Olyan projektekre, amelyek megakadályozzák, hogy a migránsok egyáltalán útnak induljanak. “Ebben Magyarország örömmel benne lenne” – tudatta a kormányfő.

A lap arra is rákérdezett, hogy mit gondol Angela Merkel tevékenységéről. A kormányfő világossá tette, hogy nem feladata minősíteni a kancellár munkáját, ez a német választópolgárok dolga. “Merkel asszony sem kritizált engem soha” – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor rámutatott, hogy mindig őszintén vállalja, ha más véleményen van, és a migráció kérdése ilyen terület.

“Merkel asszony nem illetékes abban, hogy ki élhet Magyarországon. Én sem engedném meg magamnak, hogy eldöntsem azt, ki él Németországban és ki nem. És ezt teljes udvariassággal elmondjuk” – magyarázta. Megjegyezte: ha ő olyan menekültpolitikát folytatna, mint Angela Merkel, az emberek még aznap elzavarnák. Évtizedekig megszállt népként a magyarok érzékenyek a nemzeti függetlenségükre – mutatott rá.

A Bild Donald Trump amerikai elnökről és Vlagyimir Putyin orosz államfőről is kérdezte Orbán Viktort, hogy szerinte melyikük jelent nagyobb fenyegetést. A miniszterelnök elmondta, ha a washingtoni kormányzat úgy érzi, hogy nem engedhet meg magának kereskedelmi deficitet Európával szemben, hogy tartani tudja a versenyt Kínával, akkor erről tárgyalni kell a “transzatlanti családon” belül. Oroszországgal kapcsolatban aláhúzta: néhány uniós tagállam számára Putyin geopolitikailag valós fenyegetést jelent. Ezért van szüksége az olyan országoknak, mint Lengyelország vagy a Baltikum államai konkrét biztonsági garanciákra a NATO-tól és az EU-tól.”Ezt meg kell adni nekik, ezért is szorgalmazom évek óta, hogy legyen közös európai hadsereg” – mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy más régiók, így Magyarország és Nyugat-Európa számára nem lát ilyen veszélyt.

Az interjúban Soros Györgyről és az antiszemitizmusról is kérdezte a Bild Orbán Viktort, aki azt válaszolta, hogy Soros Györgyben egy öreg, magyar spekulánst lát, “a kaszinókapitalizmus képviselőjét, aki a pénzét a bevándorlás támogatására költi”.

“Ami pedig az antiszemitizmust illeti, Közép-Európában visszaszorult, Nyugat-Európában viszont éppen a bevándorlással összefüggő módon egyre erősebb a tettekben megnyilvánuló antiszemitizmus, és ezt mi aggodalommal figyeljük” – jelentette ki.

Azt is megjegyezte: büszke a Sorossal kapcsolatos kampányra.”Mi egy migrációt finanszírozó spekulánst támadtunk. Feltártuk a valós szándékait a magyar emberek előtt. Soros magyar ember, de például Izraelben is hevesen bírálják. Ha sváb volna, ugyanígy jártunk volna el” – magyarázta.

A kormányfőt a jövő évi uniós választásokról is kérdezték. Kijelentette: még sosem álltunk ilyen döntő fontosságú választás előtt.

Szerinte létezik egy francia koncepció, amely francia vezetésű EU-t szeretne, de a németek pénzén. “Az ilyesmit én elutasítom. Mi nem akarunk francia vezetésű Európai Uniót. És nem akarunk mások pénzéből sem élni” – húzta alá.

Orbán Viktor úgy látja, az európai emberek véleményét meg kell hallgatni, és a fontos európai döntésekkel, mint amilyen az uniós költségvetés és a migráció, meg kell várni az EP-választást.

(MTI / Kurucz Árpád archív)

Diplomáciai rekordhónapon van túl Orbán Viktor miniszterelnök

Diplomáciai rekordhónapon van túl Orbán Viktor miniszterelnök

Diplomáciai rekordhónapon van túl Orbán Viktor miniszterelnök, aki az elmúlt hetekben találkozott a világ legfontosabb vezetőivel – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján.

 Az államtitkár emlékeztetett: Orbán Viktor az elmúlt hetekben találkozott a világ legfontosabb vezetőivel, így a német kancellárral, a kínai és az izraeli miniszterelnökkel, az orosz és a török elnökkel, valamint telefonon beszélt az amerikai elnökkel, akivel a NATO-csúcs keretében néhány mondatot személyesen is váltottak.

“Mindez az jelenti, hogy a világ vezetői odafigyelnek a magyar miniszterelnökre, egy olyan közép-európai miniszterelnöknek tekintik, akinek a véleményét fontos és érdemes is meghallgatni” – értékelt Menczer Tamás.

Hozzátette: bár politikai ellenfelei azzal bírálják a kormányt, hogy Magyarország diplomáciailag elszigetelt, ezek a találkozók jól mutatják, hogy ez “alaptalan butaság”, ennek éppen az ellenkezője igaz.

Az államtitkár négy okot sorolt fel, amiért a világ vezetői odafigyelnek a magyar miniszterelnökre. Szerinte az első indok az, hogy az Orbán-kormány szakított a magyar ellenzéket jellemző “merjünk kicsik lenni politikával”, és a magyar külpolitika ma úgy lép fel, ahogyan az egy ezeréves államisággal rendelkező ország esetében elvárható. Mindenkinek megadjuk a tiszteletet, de el is várjuk – jegyezte meg.

A második oknak azt tartotta, hogy a kormány mindig fellépett a magyar érdekek védelmében, nem kereste a konfliktusokat, de soha nem is ugrott el azok elől. Úgy vélte: a világ vezetői emellett azért is figyelnek oda Magyarországra, mert Orbán-kormány jó válaszokat adott a nemzetközi kihívásokra. Hozzátette: Orbán Viktor volt az első miniszterelnök Európában, aki felismerte az illegális bevándorlás veszélyeit, és Magyarország képes volt saját erejéből megvédeni magát.

Menczer Tamás kitért arra is: diplomáciai sikerek nem választhatók el Orbán Viktor személyétől: 30 éve dolgozik a magyar emberekért, hol kormányon, hol ellenzékben, és ez a folytonosság, következetesség elismerést vált ki a nemzetközi színtéren – mondta.

 Az államtitkár kijelentette: a magyar külpolitika iránya nem fog változni a jövőben sem, továbbra is mindent megtesznek a magyar érdekek védelmében, akár biztonsági, akár gazdasági kérdésekről van szó. Egy erős nemzetállamokra épülő Európai Unióban vagyunk érdekeltek, és abban, hogy pragmatikus és egymás tiszteletén alapuló kapcsolataink legyenek a keleti és déli partnereinkkel – hangsúlyozta.

A görög erdőtüzekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva Menczer Tamás elmondta: az athéni magyar nagykövetség és a konzuli szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket és kapcsolatban van az illetékes görög hatóságokkal, de továbbra sem érkezett olyan bejelentés, hogy magyar állampolgár bajban lenne. Hozzátette: egy esetben fordultak a nagykövetséghez, amikor egy magyar szülő nem találta a gyermekét, de a nagykövet és munkatársai azonnal segítettek, megtalálták a gyermeket, aki jól volt, nem történt baja. Az államtitkár a Görögországba utazóknak azt javasolta, hogy olvassák el a konzuli szolgálat honlapján lévő információkat, amelyek folyamatosan frissülnek, illetve regisztráljanak is a honlapon, ami azért fontos, mert baj esetén könnyebb, gyorsabb a segítségnyújtás és a kapcsolatfelvétel.

Arra a kérdésre, mi lehet az oka, hogy a uniós költségvetésben csökkentenék a kohéziós pénzeket, lehet-e az az indok, hogy Magyarország sokszor nem értett egyet az uniós döntéshozatalokkal, Menczer Tamás azt mondta: a kormány semmilyen olyan költségvetési tervezetet nem támogat, amely többet akar fordítani a migráció támogatására, szervezésére, ehelyett a határvédelemre kell költeni. Hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt években példás gazdaságpolitikát folytatott, ezért furcsa, hogy a tervezet szerint éppen egy olyan országtól akarnak pénzt elvonni, amely betartotta az uniós előírásokat, és a forrásokat azoknak adnák oda, amelyek nem.

Hozzátette: a kormány a politikai zsarolást nem fogadja el, és felháborítónak tartaná, ha a brüsszeli döntéshozók fejében az fordulna meg, hogy a magyar kormány migrációs politikája miatt büntessék a magyar embereket.

(MTI / Fotó: MTI archív)

Orbán: zárva kell tartani a balkáni migrációs útvonalat

Orbán: zárva kell tartani a balkáni migrációs útvonalat

Segítséget ajánlott a migrációval kapcsolatos nehézségek kezelésében Orbán Viktor miniszterelnök Montenegrónak kedden Podgoricában, a Dusko Markovic montenegrói kormányfővel folytatott megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón.

A kormányfő hangsúlyozta: amikor Montenegró a saját határait védi, Magyarországot és az egész Európai Uniót is védi. Jelezte, Magyarország egy “identitásvédő álláspontot” foglal el, és megvédi területi integritását is.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy a migráció ügyében az egyetlen siker a balkáni útvonal lezárása volt, ami Magyarország nevéhez fűződik, és amit most már egész Európában elismernek. A balkáni útvonalat lezárva kell tartani, és minden balkáni országot meg kell védeni – jelentette ki.

Kérdésre arról is beszélt, hogy Európa továbbra is súlyos hibákat követ el, nem akarja ugyanis tudomásul venni, hogy tartózkodni kell minden olyan lépéstől, amelyet Afrikában vagy a Közel-Keleten hívójelként értelmeznek. “Nem vesszük észre, hogy bizonyos mondatok és intézkedések meghívásként értelmeződnek Afrikában és a Közel-Keleten” – magyarázta, úgy értékelve, hogy az EU kétértelmű jelzéseket ad, egyszerre ad jeleket, hogy “ne gyertek”, és egyszerre ad hívójeleket. Ennek az eredménye, hogy emberek fulladnak a vízbe – mondta, politikailag észszerűtlennek és embertelennek minősítve ezt az európai politikát.

Szerinte a jövő májusi európai parlamenti választáson az emberek a migrációról fognak szavazni.

A magyar-montenegrói kapcsolatokat úgy jellemezte, hogy a két ország között nincs se taktikai, se stratégiai érdekellentét.

Szavai szerint Montenegrónak megvan az esélye arra, hogy csatlakozzon Európa gazdaságilag legsikeresebb politikai-földrajzi sávjához, Közép-Európához. A magyar kormány politikai értelemben Montenegrót közép-európai országnak látja – közölte.

Orbán Viktor reális lehetőséget lát arra, hogy Montenegró gyorsan csatlakozzon az EU-hoz, szerinte Podgorica lényegében készen áll a tagságra. Közölte, nem fogad el olyan véleményt, amely szerint a csatlakozás előtt politikai, gazdasági vagy jogállami akadályok lennének. “Montenegrót holnap reggel, de legkésőbb holnapután reggel fel lehetne venni az EU-ba, ha lenne rá akarat” – fogalmazott, azt ígérve, hogy Magyarország ennek az európai akaratnak a létrehozásában aktívan részt fog venni. Aláhúzta: az EU-nak is szüksége van Montenegróra.

Ha Montenegrónak szerencséje van, az európai választások eredményeként a bővítés felé nyitottabb Európai Parlament és Európai Bizottság jöhet létre – fűzte hozzá.

Végül megjegyezte, Magyarország szívesen vesz részt a montenegrói gazdaság modernizálásában. A gazdaság célja nem a profit, hanem az, hogy az emberek jól tudjanak élni, de csak piaci alapon lehet modern gazdaságot építeni – tette hozzá.

Dusko Markovic köszönetet mondott Orbán Viktornak a határvédelemben nyújtott segítségért, és megjegyezte – bár most még nem kell, de -, előfordulhat, hogy szükség lesz a felajánlott drótkerítésre is.

Jelezte ugyanis, Albánia irányából elég nagy számban érkeznek migránsok Montenegróba.

A montenegrói miniszterelnök egyebekben arról beszélt, hogy a magyar-montenegrói kapcsolatok a legmagasabb szintűek, mindkét ország a NATO tagja, és folyamatosan fejlődik a gazdasági együttműködés.

A politikus köszönetet mondott Magyarországnak, amiért támogatta Podgoricát a NATO-integráció felé vezető úton, és hogy segíti az európai uniós csatlakozásban. “Az EU számunkra elsődleges prioritás” – hangoztatta, jelezve, folytatni fogják az európai értékek elsajátítását, erősítik a társadalom demokratizálódását.

Azt is mondta, szívesen látják a magyar beruházókat Montenegróban.

Orbán Viktor hétfőn érkezett a montenegrói fővárosba, ahol este munkavacsorán látta őt vendégül Milo Djukanovic államfő.

A hivatalos látogatás zárásaként a kormányfő megbeszélést folytatott Ivan Brajovic parlamenti elnökkel.

(MTI / MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com