Szerző: Büki Zoltán | 2018. 07. 27., 08:28 | Hazai, Hírek, Nagyvilág
A határokat meg kell védeni, senkit nem szabad behozni vagy beengedni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök abban az interjúban, amely teljes terjedelemben a Bild című német tömeglap honlapján jelent meg csütörtökön.
“Minden megmentettnek vissza kell térnie Afrikába. Csak így akadályozhatjuk meg a tömeges haláleseteket a tengeren” – hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: a bevándorláspolitika nem az Európai Unió közös feladata, ez minden tagállam nemzeti ügye.
A miniszterelnök szerint a felelősség első sorban azoké, akik útnak indulnak, de hibásak azok az európai politikusok is, akik bátorítják a migránsokat, és azt a benyomást keltik, hogy érdemes útnak indulni.
“Ha tehát életeket akarunk menteni, akkor a Földközi-tenger déli partjánál kell feltartóztatnunk az embereket, mielőtt a reménytelen útnak nekivágnak” – fogalmazott a miniszterelnök.
“Minden olyan döntés, amely a migránsoknak azt üzeni, jöhetnek, újabb és újabb tragédiákat fog eredményezni” – hangoztatta.
Kifejtette, hogy a magyar megoldás 2015 óta három elemre épül: a saját külső határainkat meg kell védeni, a bajban lévő embereknek helybe kell vinni a segítséget, ha pedig egy tagállam maga úgy dönt, hogy átvesz migránsokat, azt önként megteheti. Arra a kérdésre, hogy Magyarország fogad-e be önként migránsokat, a miniszterelnök egyértelművé tette: a magyar emberek döntöttek, nem akarnak bevándorlást. A kormányfő hozzátette, hogy a nők és a gyermekek segítséget kapnak a határnál, de gazdasági bevándorlókat Magyarország nem fogad be.
A lap rákérdezett arra is, amikor a legutóbbi EU-csúcs után Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy Magyarországgal is sikerült megállapodni menekültek befogadásáról és visszavételéről. Orbán Viktor elmondta, hogy Angela Merkel Brüsszelben azt a kérdést tette fel, hogy ki hajlandó tárgyalni, amire Magyarország azt válaszolta, bármikor tárgyalhatunk. Ennyi történt, nem több – idézte fel a történteket a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország álláspontja évek óta az, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol szükség van rá. A miniszterelnök kifejtette, hogy nagyszabású tervre van szükség azon országok részére, ahonnan a menekültek jönnek. Olyan projektekre, amelyek megakadályozzák, hogy a migránsok egyáltalán útnak induljanak. “Ebben Magyarország örömmel benne lenne” – tudatta a kormányfő.
A lap arra is rákérdezett, hogy mit gondol Angela Merkel tevékenységéről. A kormányfő világossá tette, hogy nem feladata minősíteni a kancellár munkáját, ez a német választópolgárok dolga. “Merkel asszony sem kritizált engem soha” – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor rámutatott, hogy mindig őszintén vállalja, ha más véleményen van, és a migráció kérdése ilyen terület.
“Merkel asszony nem illetékes abban, hogy ki élhet Magyarországon. Én sem engedném meg magamnak, hogy eldöntsem azt, ki él Németországban és ki nem. És ezt teljes udvariassággal elmondjuk” – magyarázta. Megjegyezte: ha ő olyan menekültpolitikát folytatna, mint Angela Merkel, az emberek még aznap elzavarnák. Évtizedekig megszállt népként a magyarok érzékenyek a nemzeti függetlenségükre – mutatott rá.
A Bild Donald Trump amerikai elnökről és Vlagyimir Putyin orosz államfőről is kérdezte Orbán Viktort, hogy szerinte melyikük jelent nagyobb fenyegetést. A miniszterelnök elmondta, ha a washingtoni kormányzat úgy érzi, hogy nem engedhet meg magának kereskedelmi deficitet Európával szemben, hogy tartani tudja a versenyt Kínával, akkor erről tárgyalni kell a “transzatlanti családon” belül. Oroszországgal kapcsolatban aláhúzta: néhány uniós tagállam számára Putyin geopolitikailag valós fenyegetést jelent. Ezért van szüksége az olyan országoknak, mint Lengyelország vagy a Baltikum államai konkrét biztonsági garanciákra a NATO-tól és az EU-tól.”Ezt meg kell adni nekik, ezért is szorgalmazom évek óta, hogy legyen közös európai hadsereg” – mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve, hogy más régiók, így Magyarország és Nyugat-Európa számára nem lát ilyen veszélyt.
Az interjúban Soros Györgyről és az antiszemitizmusról is kérdezte a Bild Orbán Viktort, aki azt válaszolta, hogy Soros Györgyben egy öreg, magyar spekulánst lát, “a kaszinókapitalizmus képviselőjét, aki a pénzét a bevándorlás támogatására költi”.
“Ami pedig az antiszemitizmust illeti, Közép-Európában visszaszorult, Nyugat-Európában viszont éppen a bevándorlással összefüggő módon egyre erősebb a tettekben megnyilvánuló antiszemitizmus, és ezt mi aggodalommal figyeljük” – jelentette ki.
Azt is megjegyezte: büszke a Sorossal kapcsolatos kampányra.”Mi egy migrációt finanszírozó spekulánst támadtunk. Feltártuk a valós szándékait a magyar emberek előtt. Soros magyar ember, de például Izraelben is hevesen bírálják. Ha sváb volna, ugyanígy jártunk volna el” – magyarázta.
A kormányfőt a jövő évi uniós választásokról is kérdezték. Kijelentette: még sosem álltunk ilyen döntő fontosságú választás előtt.
Szerinte létezik egy francia koncepció, amely francia vezetésű EU-t szeretne, de a németek pénzén. “Az ilyesmit én elutasítom. Mi nem akarunk francia vezetésű Európai Uniót. És nem akarunk mások pénzéből sem élni” – húzta alá.
Orbán Viktor úgy látja, az európai emberek véleményét meg kell hallgatni, és a fontos európai döntésekkel, mint amilyen az uniós költségvetés és a migráció, meg kell várni az EP-választást.
(MTI / Kurucz Árpád archív)
Szerző: Büki Zoltán | 2018. 07. 24., 14:21 | Hírek, Nagyvilág
Migránsonként hatezer euró összegű pénzügyi támogatást nyújtana az Európai Unió az úgynevezett ellenőrzött központok létesítését vállaló tagállamok számára, és teljes mértékben fedezné e központok infrastrukturális és működési költségeit – derül ki az Európai Bizottságnak a migrációs válság kezelését célzó, kedden közzétett javaslataiból.
A migránsok földközi-tengeri mentésére és európai partra szállítására, valamint az ellenőrzött központokra vonatkozó bizottsági javaslatok elsődleges célja az lenne, hogy javítsák a nemzetközi védelemre szoruló menekültek megkülönböztetését az EU-ban való tartózkodásra nem jogosult, illegális migránsoktól, s felgyorsítsák ez utóbbiak visszaküldését.
A bizottsági tájékoztatás szerint az EU és ügynökségeinek támogatását élvező központok irányítása a fogadó tagállam hatáskörébe tartozna, és elhelyezkedésüktől függően azok ideiglenesek vagy alkalmi jellegűek is lehetnek.
Mint közölték, az ellenőrzött központok létrehozása mellett az Európai Bizottság megvizsgálja a partra szállítási intézkedésekre vonatkozó elképzelést is, amelynek célja a Földközi-tenger mindkét partja közelében kimentettek gyors és biztonságos elhelyezése a nemzetközi joggal összhangban, tekintettel többek között a visszaküldés tilalmának elvére.
A javaslat szerint a Földközi-tenger partján fekvő valamennyi államot arra kell ösztönözni, hogy kutatási és mentési körzeteket és a mentést koordináló központokat hozzanak létre a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint a rendezett partraszállás biztosítása érdekében.
Az EU kész pénzügyi és operatív segítséget nyújtani a partra szállítással kapcsolatos, valamint az azt követő tevékenységekre. Emellett a határigazgatást felszereléssel, képzéssel és egyéb formában nyújtott támogatással segítené – tették hozzá.
A tájékoztatás szerint a javaslatot az unós tagországok, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala (UNHCR) a hónap végéig megvitatja. Amennyiben megállapodás születik a közös uniós megközelítésről, megbeszélések kezdődhetnek az érintett unión kívüli országokkal az őket érintő intézkedések alkalmazásáról.
(MTI / Fotó: MTI archív)
Szerző: Büki Zoltán | 2018. 07. 24., 14:17 | Hazai, Hírek, Nagyvilág
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elfogadhatatlannak és támadásnak minősítette az Európai Bizottság (EB) részéről a “Stop Soros” törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást.
Gulyás Gergely keddi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: “Brüsszel magatartásában továbbra is azt látjuk, hogy aki védi Európát, azt eljárás alá vonják, aki behívja a migránsokat, azt megdicsérik”.
A magyar kormány ezt elfogadhatatlannak tartja, amely szemben áll az európai érdekekkel és értékekkel, illetve a magyar kormány következetes álláspontjával – hangoztatta.
A miniszter szerint az Európai Tanács utáni kormányfői nyilatkozatokat megnézve azt látni, hogy a migráció megítélésében 2015 óta alapvető változás történt, és ebben az ügyben az EB működése nem tükrözi az EU-t alkotó kormányok véleményét.
Hozzátette: ez a támadás egyértelművé teszi, hogy Brüsszel és a bizottság továbbra is migrációbarát politikát kíván folytatni.
Gulyás Gergely azt mondta, külön elfogadhatatlan, hogy egy alkotmánymódosítás miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel. Felhívta a figyelmet, hogy ez a módosítás semmi mást nem tartalmaz, mint amit a német alaptörvény is: a menedékjog csak azokat illeti meg, akik nem biztonságos harmadik országból érkeznek.
Véleménye szerint ha menekültek választhatnak, hol akarnak élni, akkor a magas szociális ellátások miatt Európát fogják választani.
A genfi egyezmény menedékjogi szabályaihoz kell visszatérni – mondta – , vagyis hogy az első biztonságos országban kell menedéket nyújtani az üldözötteknek.
A miniszter kitért arra is, hogy a zárt tranzitzónák Európa valamennyi országának védelmet jelentenek az indok nélkül menedékjogot kérőktől.
Nem Magyarországra, hanem a nyugati országokra, különösen Németországra lenne kedvezőtlen, ha menedékjogi kérelmük benyújtása után szabadon mozoghatnának ezek az emberek és nem kellene a zárt tranzitzónában maradniuk – mutatott rá.
Magyarország továbbra is fontos partnernek tekinti Németországot – szögezte le az elmúlt hetek diplomáciai eseményeit értékelve Gulyás Gergely, hozzátéve: bár a két ország kormánya fontos kérdésekben, például a migráció kérdésében másként gondolkodik, Magyarország szoros szövetségesi együttműködésre törekszik a mindenkori német kormánnyal, és a magyar kabinet számára különösen fontos a jó kapcsolat a CSU-val és a CDU-val.
Jelenleg Németország részéről is megvan erre a szándék – tette hozzá -, “most az egyet nem értés színtereiről az egyetértés színtereire kell a kapcsolatot áthelyezni” – fogalmazott. Németország stratégiai érdekének is nevezte a visegrádi országokkal történő szoros kapcsolat mellett a bajor-osztrák-magyar kapcsolat elmélyítését. Kijelentette ugyanakkor: ezt nem könnyíti a német politikusok számára az, hogy a német nyilvánosság “teljesen kiegyensúlyozatlan, elfogult és befolyásolható”, Magyarországról ritkán közöl objektív képet.
A miniszter szólt az izraeli-magyar csúcstalálkozóról is, hangsúlyozva: a két ország, amelynek kapcsolata sosem volt ilyen jó az elmúlt harminc évben, számos kérdést lát azonosan, a migráció Izrael számára is új kihívást jelent. Gulyás Gergely a modern kori antiszemitizmus gyökerének nevezte a migrációt, ezért – mint mondta – az az elleni küzdelem akkor a leghatásosabb, ha valaki a migrációval szemben foglal állást.
Ma a Magyarországon élő zsidó közösségeknek, a magyar zsidó honfitársainknak békében és nyugalomban van lehetőségük élni – jelentette ki.
Szólt arról is, hogy Izrael kiváló teljesítményt nyújt a legmagasabb tudást igénylő iparágakban, ezért – ahogy fogalmazott – a gazdasági együttműködések előtt álló esetleges akadályokat is le kell bontani.
Kérdésre elmondta: az igény ugyan megfogalmazódott, a miniszterelnök nem tett ígéretet az izraeli magyar nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésére, a kormány nem hozott ilyen döntést. Közölte még: a kabinet biztosítja az Izraelbe kivándorolt magyarokról szóló múzeum létesítéséhez szükséges támogatás. Ugyancsak kérdésre közölte azt is: a látogatást nem zavarta meg a magyar miniszterelnökkel szembeni jeruzsálemi tüntetés, az csupán viccelődésre adott alapot. A kormányfő azzal élcelődött, hogy tizenhétnél több tüntetővel is megtisztelhették volna – tette hozzá.
Gulyás Geregly elmondta azt is, hogy ott lesz a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen, amely kiemelkedő eseménye a magyar-magyar kapcsolattartásnak. Arra a kérdésre, szó lesz-e az autonómiatörekvésekről, közölte, alkotmányos kötelezettség ezt a kérdést napirenden tartani, mivel az alaptörvény szerint közösségi jogérvényesítés lehetőségét is támogatni kell a határon túli közösségeknél.
Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai külügyminisztérium mégsem támogatna egyes vidéki sajtóorgánumokat, azt felelte: tudomásul veszik a washingtoni döntést. Közölte még: nem jó, ha a sajtó sokszínűsége külföldi befolyás útján biztosított, az ugyanis nem sokszínűséget eredményez, hanem külföldi elvárásoknak való megfelelést.
Az egyik kérdésben elhangzott: kiutasították Ukrajna területéről a Kárpátalja csapatának magyar állampolgárságú szervezőit, játékosait, az ukrán biztonsági szolgálat szerint ugyanis a játékosok nagy valószínűséggel terrorista valamint szeparatista csoportokhoz köthetők. Gulyás Gergely erre azt mondta: a döntés a nyílt magyarellenesség sorába tartozik, ami az elmúlt hónapokban és években az ukrán hatóságok részéről többször is tapasztalható volt. “Igyekszünk minden diplomáciai fórumon kellő hatékonysággal fellépni ez ellen”, Magyarország válaszlépéseket fontolgat – tette hozzá, hangsúlyozva: Magyarország számára alkotmányos kötelezettség a határon túli magyarság védelme.
(MTI)
Szerző: Büki Zoltán | 2018. 07. 24., 11:53 | Hírek, Nagyvilág
Segítséget ajánlott a migrációval kapcsolatos nehézségek kezelésében Orbán Viktor miniszterelnök Montenegrónak kedden Podgoricában, a Dusko Markovic montenegrói kormányfővel folytatott megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón.
A kormányfő hangsúlyozta: amikor Montenegró a saját határait védi, Magyarországot és az egész Európai Uniót is védi. Jelezte, Magyarország egy “identitásvédő álláspontot” foglal el, és megvédi területi integritását is.
Orbán Viktor azt is mondta, hogy a migráció ügyében az egyetlen siker a balkáni útvonal lezárása volt, ami Magyarország nevéhez fűződik, és amit most már egész Európában elismernek. A balkáni útvonalat lezárva kell tartani, és minden balkáni országot meg kell védeni – jelentette ki.
Kérdésre arról is beszélt, hogy Európa továbbra is súlyos hibákat követ el, nem akarja ugyanis tudomásul venni, hogy tartózkodni kell minden olyan lépéstől, amelyet Afrikában vagy a Közel-Keleten hívójelként értelmeznek. “Nem vesszük észre, hogy bizonyos mondatok és intézkedések meghívásként értelmeződnek Afrikában és a Közel-Keleten” – magyarázta, úgy értékelve, hogy az EU kétértelmű jelzéseket ad, egyszerre ad jeleket, hogy “ne gyertek”, és egyszerre ad hívójeleket. Ennek az eredménye, hogy emberek fulladnak a vízbe – mondta, politikailag észszerűtlennek és embertelennek minősítve ezt az európai politikát.
Szerinte a jövő májusi európai parlamenti választáson az emberek a migrációról fognak szavazni.
A magyar-montenegrói kapcsolatokat úgy jellemezte, hogy a két ország között nincs se taktikai, se stratégiai érdekellentét.
Szavai szerint Montenegrónak megvan az esélye arra, hogy csatlakozzon Európa gazdaságilag legsikeresebb politikai-földrajzi sávjához, Közép-Európához. A magyar kormány politikai értelemben Montenegrót közép-európai országnak látja – közölte.
Orbán Viktor reális lehetőséget lát arra, hogy Montenegró gyorsan csatlakozzon az EU-hoz, szerinte Podgorica lényegében készen áll a tagságra. Közölte, nem fogad el olyan véleményt, amely szerint a csatlakozás előtt politikai, gazdasági vagy jogállami akadályok lennének. “Montenegrót holnap reggel, de legkésőbb holnapután reggel fel lehetne venni az EU-ba, ha lenne rá akarat” – fogalmazott, azt ígérve, hogy Magyarország ennek az európai akaratnak a létrehozásában aktívan részt fog venni. Aláhúzta: az EU-nak is szüksége van Montenegróra.
Ha Montenegrónak szerencséje van, az európai választások eredményeként a bővítés felé nyitottabb Európai Parlament és Európai Bizottság jöhet létre – fűzte hozzá.
Végül megjegyezte, Magyarország szívesen vesz részt a montenegrói gazdaság modernizálásában. A gazdaság célja nem a profit, hanem az, hogy az emberek jól tudjanak élni, de csak piaci alapon lehet modern gazdaságot építeni – tette hozzá.
Dusko Markovic köszönetet mondott Orbán Viktornak a határvédelemben nyújtott segítségért, és megjegyezte – bár most még nem kell, de -, előfordulhat, hogy szükség lesz a felajánlott drótkerítésre is.
Jelezte ugyanis, Albánia irányából elég nagy számban érkeznek migránsok Montenegróba.
A montenegrói miniszterelnök egyebekben arról beszélt, hogy a magyar-montenegrói kapcsolatok a legmagasabb szintűek, mindkét ország a NATO tagja, és folyamatosan fejlődik a gazdasági együttműködés.
A politikus köszönetet mondott Magyarországnak, amiért támogatta Podgoricát a NATO-integráció felé vezető úton, és hogy segíti az európai uniós csatlakozásban. “Az EU számunkra elsődleges prioritás” – hangoztatta, jelezve, folytatni fogják az európai értékek elsajátítását, erősítik a társadalom demokratizálódását.
Azt is mondta, szívesen látják a magyar beruházókat Montenegróban.
Orbán Viktor hétfőn érkezett a montenegrói fővárosba, ahol este munkavacsorán látta őt vendégül Milo Djukanovic államfő.
A hivatalos látogatás zárásaként a kormányfő megbeszélést folytatott Ivan Brajovic parlamenti elnökkel.
(MTI / MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Szerző: Büki Zoltán | 2018. 07. 24., 10:49 | Hazai, Hírek, Nagyvilág
Magyarország hivatalosan is bejelentette az ENSZ felé kilépését a globális migrációs csomag elfogadási folyamatából – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A tárcavezető újságíróknak kifejtette: bebizonyosodott, hogy a migrációt illetően feloldhatatlan az ellentét Magyarország álláspontja és az ENSZ megközelítése között.
Magyarország továbbra is fenntartja a migrációs politikáját, azon “semmilyen globális csomag nem változtat”, enne érdekében tették meg a hivatalos lépéseket – magyarázta.
Szijjártó Péter kifejtette: alapvető hozzáállásbeli különbség van a világszervezet és Magyarország között, “máshonnan nézzük a migrációs folyamatokat, így másként is látjuk azokat”. Míg az ENSZ szerint a migráció kivédhetetlen, jó és támogatandó jelenség, Magyarország rossz, Európára és Magyarországra veszélyt hozó folyamatnak tekinti – mutatott rá. Hozzátette: ezért a következtetésük is más, az ENSZ szerint ösztönözni kell a migrációt, Magyarország szerint viszont meg kell állítani.
Úgy vélte, a globális migrációs csomag megfogalmaz “szép célokat”, például a fellépést az embercsempészek ellen. A hatása szerinte ugyanakkor ellentétes a néhány pozitív céllal is, hiszen egy migrációt inspiráló dokumentum csak az embercsempészeknek jó, akik így még több emberrel hitethetik el, hogy induljanak el, úgyis befogadják őket, mert már globális iránymutatás is van erre.
A külügyminiszter megjegyezte: Magyarország álláspontja szerint természetellenes a kontinensek lakosságát kicserélni, ezért inkább a migráció megállítására kellene összpontosítania a globális összefogásnak.
Mint mondta, olyan kötelezettségeket ír elő a migrációs csomag, amelyeket Magyarország nem fog teljesíteni. Ilyen például, hogy indulás előtt és érkezés után képzéseket szervezzenek a migránsoknak, kedvezményeket adjanak nekik, hogy olcsóbban tudják hazautalni a fizetésüket, lehetőségeket biztosítsanak a nem kormányzati szervezeteknek (NGO), hogy segítsék a migránsok panasztételi lehetőségeit, növeljék a befogadási kapacitásokat, továbbá a határátlépésre ne biztonsági, hanem emberi jogi kérdésként tekintsenek – sorolta.
Hangsúlyozta: Magyarország ezekkel “pont ellentétes intézkedéseket” hozott a magyar emberek biztonsága érdekében.
Kérdésre Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy mivel az Egyesült Államok már kezdettől nem vett részt a globális migrációs csomag tárgyalási fordulóin, és több ország is a csomaggal kapcsolatos elégedetlenségét fejezte ki a tárgyalássorozat végén, nem kell negatív következményekkel számolni a magyar bejelentés nyomán.
(MTI / Fotó: MTI archív)
