Programsorozattal ünnepli megalakulásának 170. évét a Magyar Honvédség

Programsorozattal ünnepli megalakulásának 170. évét a Magyar Honvédség

Programsorozattal, előadásokkal, állandó kiállításokkal és pályázatokkal teszik színesebbé a Magyar Honvédség megalakulásának 170. évfordulóját – mondta Beluzsárné Belicza Andrea, a Honvédelmi Minisztérium sajtófőnöke szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

A sajtófőnök elmondta, egészéves programsorozattal nyitnak a társadalom felé, és nem csak a hadsereg múltját próbálják bemutatni, de az érdeklődők a mostani katonák életébe is bepillantást nyerhetnek például az alakulatok nyílt napjain keresztül. “Hiszen a magyar emberek, az ország biztonságának fő letéteményese a hadsereg, meg is becsüljük ennek tükrében a katonáinkat” – fűzte hozzá.

Kitért arra is, a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően jelentős modernizáció vette kezdetét a hadseregben, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa; a cél az, hogy a fejlesztések végéra a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon. Cél az is, hogy növeljék a hadsereg létszámát, és továbbfejlesszék a területvédelmi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszert.

Az ünnepi programok során az érdeklődők megismerhetik a fejlesztéseket, az újonnan beszerzett technikai eszközöket is – mondta a sajtófőnök.

(MTI)

Történelmi fejlesztés és fejlődés időszakába lépett a honvédség

Történelmi fejlesztés és fejlődés időszakába lépett a honvédség

Bemutatták azt a két Airbus A-319 repülőgépet pénteken Kecskeméten, amelyet a Magyar Honvédség hadrendjébe állítanak. Ez a honvédség történelmi fejlesztésének és fejlődésének fontos állomása – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Simicskó István az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison tartott sajtótájékoztatón elmondta: a légi szállítás képessége hazánk biztonsága érdekében és a honvédség szempontjából is stratégiai fontosságú. Ennek megújítása, a két szállítógép megérkezése a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik kiemelt eleme. Hangsúlyozta: a honvédelem, a haza védelme nemzeti ügy, éppen ezért Magyarország és a magyar emberek biztonságának garantálásához a Magyar Honvédségnek a jövőben is modern eszközökre, megfelelő tudásra, felkészültségre és társadalmi megbecsülésre van szüksége.

A tárcavezető kiemelte: a honvédség az utóbbi időben a megszokottól eltérő feladatokat is ellátott, hiszen az elmúlt két és fél évben a rendőrséggel együtt a határvédelmet is biztosítja. A magyar emberek biztonságának ellátásában eddig már több mint 17 ezer katona vett részt. A magyar katonáknak és rendőröknek köszönhetően elmondható, hogy ma Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa – tette hozzá.

Mint mondta: éppen ezért a katonák megbecsülése a Zrínyi 2026 program első és legfontosabb lépése. Ennek pedig éppúgy része a méltó illetmény, a ruházat, illetve a felszerelés, mint a megfelelő kiképzés és felkészítés biztosítása.

Simicskó István beszélt arról is, hogy a Zrínyi 2026 egy részletekben kidolgozott terv, ami alapján ütemezetten, lépésről lépésre, jól kigondolt stratégia mentén fejlesztik a Magyar Honvédséget.

Szükséges a tüzérség fejlesztése és a járműpark cseréje, ezért a jövőben 100 új busszal gyarapodik majd a honvédség. A két most érkezett Airbus mellett azonban az eszközök szállítása érdekében szükség van közepes méretű, katonai szállítókapacitás kialakítására is. Az An-26-osokhoz hasonló, rámpás gépek beszerzése is folyamatban van – tette hozzá.

Hamarosan az új helikopterek beszerzésére vonatkozó eljárást is megkezdik. Az üzemidő-hosszabbítást követően a Mi-17-es és Mi-24-es gépek ugyan még nyolc évig működtethetőek, de szükség van új eszközökre és megfelelő számú flottára is.

A miniszter kijelentette: a katonai hivatás vonzóvá tétele mellett a cél az, hogy a fejlesztések révén a magyar haderő a magyar emberek biztonsága érdekében a térség meghatározó szereplőjévé váljon. Egy 30 ezer fős aktív állományú, ütőképes Magyar Honvédség mellett egy 20 ezer fős tartalékos állomány felállítását tervezik.

A két Airbus A-319-es gépről megjegyezte, hogy 8-9 évesek, de megfelelő állapotban vannak ahhoz, hogy a Magyar Honvédség csapatszállító képességét kiszolgálják az elkövetkező években. Négy kontinensen mintegy ezer katona teljesít szolgálatot, így szállításuk “most már megoldott, nem szorulunk mások segítségére”.

A repülőgépek megvásárlását piackutatás és tárgyalások sora előzte meg. Új áruk 70 és 80 millió euró közötti, a két megvásárolt gép ennek kevesebb mint a felébe került – tette hozzá.

Az An-26-os gépekről elmondta: “tisztességesen kiszolgálták az idejüket”. Ameddig azonban biztonsággal képesek ellátni a feladataikat, addig repülnek majd. Mint mondta: “nem pazarolunk, nem dobálunk ki használható eszközöket”.

Benkő Tibor vezérkari főnök elmondta: a speciális katonai alkalmazások és berendezések, mint a katonai kommunikáció, navigáció és védelmi rendszer felszerelésével az Airbus A-319-es gépek többcélú csapatszállítóként funkcionálnak majd. A repülőgépekkel nagy távolságra és nagy létszámban biztosítható a katonák és egyéni felszereléseik komfortos utaztatása. A moduláris belső kialakításnak köszönhetően pedig képesek az egészségügyi kimenekítés, egészségügyi szállítási feladatok biztosítására is. Ennek megfelelően a bajba jutott, megsebesült, balesetet szenvedett katonák vagy akár magyar állampolgárok is minél előbb biztonságos orvosi ellátásra szállíthatók.

Mint mondta: ilyen gépeket a szomszédos országokban is alkalmaznak, így Csehországban, Szlovákiában és Németországban is.

Az An-26-osok kapcsán megjegyezte, konkrét feladataik lesznek, hiszen a Nyitott égbolt szerződés keretében kiválóan alkalmazhatóak, illetve légi felvételek készítésére is kimondottan jól használható eszközök.

Simicskó: történelmi jelentőségű fejlesztés kezdődött a Magyar Honvédség életében

Simicskó: történelmi jelentőségű fejlesztés kezdődött a Magyar Honvédség életében

Történelmi jelentőségű fejlesztés kezdődött a Magyar Honvédség életében, amiben nagy lépés az idei évre tervezett 428 milliárd forintos költségvetés – mondta a Kossuth Rádiónak szerdán a honvédelmi miniszter.

Simicskó István kifejtette: az összeg 30 százalékát – a NATO által előírtak szerint – fejlesztésekre, modernizációra, csaknem 40 százalékát bérfejlesztésre, a fennmaradó mintegy 30 százalékát pedig működésre, fenntartásra fordítják.

A miniszter a fejlesztési célok között kiemelte a Magyar Honvédség légiszállítási képességének kialakítását. Ehhez szükség van többek között csapatszállító gépekre. Utalva a közelmúltban bejelentett két A319-es Airbus vásárlására, a miniszter ismét megerősítette: reméli, hogy a tavaszi missziós váltásoknál már ezekkel biztosítják a katonák szállítását. Hozzátette továbbá, hogy a repülőgépek vonatkozásában az egészen kicsi gyakorlógépek beszerzésétől a Gripen repülőgépek fegyverzetének fejlesztéséig terjedő fejlesztést akarnak végrehajtani.

Simicskó István kitért a “páncéltörő képesség” fejlesztésére is, felidézve a kormány tavaly év végén döntött vállról indítható, többcélú rakétafegyverzet beszerzéséről is.

A Honvédelmi Minisztérium ezen kívül több milliárd forintot költhet tüzérségi eszközökre, lőszerre és katonai radarokra. Idén kiemelt figyelmet fordítanak a laktanyák fejlesztésére is – hangsúlyozta Simicskó István, aki a hódmezővásárhelyi, a tatai és a szolnoki bázisokat emelte ki. Mindemellett a kibertérben is jelen kíván lenni a Magyar Honvédség, hogy ott is erősítse Magyarország biztonságát – fejtette ki.

A honvédelmi miniszter felidézte továbbá, hogy január elsejével a katonák illetménye további 5 százalékkal emelkedett. Ez a végrehajtói állomány illetményében átlagosan bruttó 140 ezer, a tisztekében bruttó 100 ezer, a közalkalmazottakéban pedig csaknem bruttó 66 ezer forintos emelést jelent.

Orbán: a határ megvédése nemzeti feladat

Orbán: a határ megvédése nemzeti feladat

Történelmi jelentőségű az izraeli kormányfő látogatása

Amelyik ország nem tudja megvédeni a határát, az az ország nincsen – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A kormányfő úgy fogalmazott: minden nemzet a marsallbotját a saját zsebében viseli, és amelyik ország Brüsszelre vár, az megérdemli a sorsát.

“Az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az érdekeit, az a nemzet nincsen, vagy ha még most van is, el fog tűnni” – hangoztatta.

Orbán Viktor értelmes munkamegosztást szorgalmazott az unión belül, értékelése szerint az áradatot nem lehet Brüsszelből megállítani és jó migránspolitikát folytatni. “Nincs szükségünk közös európai menekültpolitikára és nincs szükségünk közös európai menekültügynökségre, abból csak káosz, baj és szenvedés lesz” – jelentette ki.

Értékelése szerint Brüsszelben “papírízű”, nem működő javaslatokat dolgoznak ki, a leghumánusabb vezető szerepében tűnnek fel, miközben százával fulladnak a vízbe az emberek, nő a terrorveszély és az antiszemitizmus Európában.

Példaként beszélt arról, hogy Magyarország három hónapot várt az európai megoldásra a balkáni áradat idején, majd annak híján lezárta a határait, módosította a szükséges törvényeket, felépítette a kerítést, megállította az áradatot. “Ezt javaslom mindenkinek” – mondta.

A visegrádi országok által az olasz kormányfőnek írt levéllel kapcsolatban úgy vélte: Olaszországnak két lehetősége van, vagy “bezárják a boltot”, vagy elfogadják a segítséget. Szerinte az osztrákoknál és a németeknél “betelt a pohár”, és ha lezárják a határt, a migránsok mind ott maradnak náluk. Az európai kultúra egyik legfontosabb bölcsőjeként hivatkozott Olaszországra, amely kulcsfontosságú a mediterrán térségben, ezért egy stabil és erős ország igényét fogalmazta meg.

A kormányfő kitért arra is, hogy a V4 kifejezte csatlakozási szándékát a német és olasz néppárti belügyminiszterek javaslatához, amely szerint Líbiában kell megállítani a bevándorlást. Arra a felvetésre, hogy a szétszabdalt észak-afrikai ország egyik kormánya nem kér az EU segítségéből, azt felelte: ott katonai akciókat kell végrehajtani.

Orbán Viktor bírálta, hogy az unió támogatja azokat az ngo-nak nevezett szervezeteket, amelyek együttműködnek az embercsempészekkel. Az olasz sajtó tele van azokkal a bizonyítékokkal, hogy a Soros György által támogatott szervezetek hogyan működnek együtt annak érdekében, hogy Európából egy kevert népességű kontinenst hozzanak létre – tette hozzá.

A miniszterelnök az interjúban beszámolt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő budapesti látogatásáról is, amelyet történelmi jelentőségűnek nevezett. Azt mondta, a miniszterelnök azért érkezett, hogy megvitassa, hogyan lehet Magyarországgal együttműködni a következő évtizedekben. “Találtunk is kulcsot az ajtóhoz” – mondta, példaként hozva, hogy az izraeli high-tech cégek fogadnak olyan magyar mérnököket, egyetemistákat, fejlesztőket, akik később ebben az iparágban akarnak dolgozni, és így hozzáférhetnek a legmodernebb izraeli technológiához is.

Orbán Viktor Benjámin Netanjahu és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök budapesti látogatása, valamint az ankarai magyar-török csúcs közös pontjaként jellemezte, hogy a magyar emberek megvédéséről, a külső védelmi vonalak felépítéséről szóltak. Ezek kulcsországok az Európai Unió számára – folytatta -, amelyek ha az illegális migrációhoz vezető terrorista akciókat nem tudják megfékezni a Közel-Keleten, ha Törökország nem tartóztatja fel a migránsokat, ha Egyiptom 100 milliós népessége megmozdul, és ha Izrael a katonai erejével nem lép fel rendszeresen a militáns terrorcsoportokkal szemben, akkor Európa felé újabb és újabb migránsáradat indul meg.

A kormányfőt szombati tusnádfürdői beszéde apropóján kérdezték a korábbi, illiberális demokráciáról tett kijelentéséről is. Véleménye szerint lehetett gondolni, hogy szavaiból egy liberális ellentámadás bontakozik ki, de ennek jelentőségét nem becsülné túl. El kell utasítani azt, hogy Magyarországon a liberális azt jelentse, hogy ha nem a liberálisok nyerik a választást, akkor nincs többé demokrácia. “Mi az illiberális megközelítés hívei vagyunk, a demokrácia az demokrácia, nem kell hozzá jelzőt fűzni” – hangoztatta, nevetségesnek nevezve, hogy egy liberális párt veresége esetén az az első reflex, hogy megszűnt a demokrácia.

A kormányfő az interjúban azt is kijelentette: nincs olyan rendezvénye a világnak, amit Budapest városa ne tudna megszervezni. A vizes világbajnokság a bizonyíték arra, hogy ez így van – értékelt, kifejtetve: noha egy futball-világbajnokság megszervezése nem lenne ésszerű, minden más, amit a modern világban közösségi rendezvényként létre lehet hozni, annak házigazdájaként a magyar főváros bátran jelentkezhet.

“Ez nagy erő, nagy tudás és büszkeségre adhat okot”

– jelentette ki, személyes elkötelezettségeként megjelölve, hogy Magyarországot erős országgá tegye.

Orbán: amíg én vagyok a miniszterelnök, addig áll a kerítés a déli határon

Orbán: amíg én vagyok a miniszterelnök, addig áll a kerítés a déli határon

Amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke, és itt állhatok, addig a kerítés a déli határon is állni fog – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben, ahol a nemrégiben lezárult, az általa eddigi legsikeresebbnek nevezett nemzeti konzultációról adott számot.

A kormányfő szerint a nemzeti konzultációkkal kialakított egyetértési pontok lehetővé teszik, hogy az emberek, a választott parlamentjük és a kormányuk közös akarattal cselekedhessenek. Az ország mai eredményeinek ez a fundamentuma, ezért sikerült kimenteni Magyarországot a pénzügyi katasztrófából, megfékezni az árakat, százezreknek munkát adni, emelni a béreket, és megindítani Magyarországot a gazdasági fejlődés ösvényén – sorolta, felidézve az eddigi nemzeti konzultációkat. Az emberek egyre inkább érdeklődnek a közügyek iránt, hangot adnak véleményüknek – hangsúlyozta, hasznosnak nevezve, hogy “egy nemzet és választott kormánya ennyire egy húron pendül”.

Szavai szerint létrehozható olyan többségű és erejű egyetértés, amely “felhatalmaz bennünket arra, hogy nemzeti álláspontnak (…) tekinthessük”. “Az elmúlt évek alatt ki is formálódott egy új egység, egy új nemzeti egység, egy szellemi, politikai és akcióegység”. Ez a gondolat, miszerint “mi magyar Magyarországot és európai Európát akarunk”, egységbe fogja a magyarokat, a program élén pedig a kormány áll – mondat.

Orbán Viktor hozzátette ugyanakkor, hogy ma Európában “a fősodratú politikai osztály” a választók megkérdezését populizmusnak bélyegzi.

A most lezárult nemzeti konzultációról szólva kiemelte, hogy az 1 millió 680 ezer visszaküldött kérdőív “abszolút rekord”. Az eddig feldolgozott 1,4 millió kérdőív alapján – közölte – a véleményüket elmondók egyöntetűen kiálltak amellett, hogy “megvédjük a rezsicsökkentést”, ahogyan azt is akarják, hogy az illegális bevándorlókat tartsák felügyelet alatt, amíg a hatóságok döntenek az ügyekben. Teljes az egyetértés abban is – folytatta az ismertetést -, hogy az illegális bevándorlást segítő tevékenységet, az embercsempészetet és az illegális migráció népszerűsítését büntetni kell. A kitöltők 99 százaléka szerint a külföldről támogatott szervezeteket kötelezni kell a regisztrációra, és vállalniuk kell, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából és milyen céllal tevékenykednek Magyarországon – mondta.

A munkahelyteremtéssel kapcsolatban az emberek úgy foglaltak állást, hogy a magyar gazdaság jövőjéről továbbra is a magyaroknak kell dönteniük. Ugyanígy azok aránya is elsöprő, akik szerint a jövőben is ragaszkodni kell ahhoz, hogy a magyarok dönthessenek az adórendszerükről – tájékoztatott az eredményekről.

A kormányfő összegzése szerint ma a magyar emberek többsége úgy gondolja: “Brüsszel fordítva ül a lovon”, “nem engedhetjük meg, hogy Brüsszel átvegye tőlünk az irányítást”, ahogyan azt sem, hogy betelepítési programokat kényszerítsen Magyarországra. Hozzátette: a többség szerint nem engedhetjük meg azt sem, hogy Brüsszel beleszóljon az adók, a bérek és a rezsidíjak meghatározásába Magyarországon.

Az Európai Unió nem Brüsszel – mondta -, hanem független európai nemzetek önkéntes szövetsége. Magyarország nem Európa-ellenes, sosem volt az, éppen ellenkezőleg: a kormány egy igazi európai álláspontot képvisel, a hatályban lévő európai szerződést védi, benne a tagállamok és Brüsszel közötti eredeti, vagyis mai munkamegosztással – fejtette ki, hozzátéve: nem a magyarok álláspontja változott meg, “Brüsszel váltott gúnyát”.

Szerinte “Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára áll”, amit felfoghatatlannak nevezett. A terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése miatt tíz év fegyházra ítélt és Magyarországról kiutasított szír állampolgárra utalva úgy fogalmazott: “Ahmed H. nyilvánvaló képtelen hazugságai” fontosabbak, mint a magyarok biztonsága, ami elfogadhatatlan.

Azt is abszurdnak nevezte a miniszterelnök, hogy Brüsszelben ma egy “emberek millióit nyomorba döntő pénzügyi spekuláns” szabja meg, “merre van az előre”. Európai vezetők “hajbókolnak” Soros György előtt, aki megmondja, mit kell tennie Európának – jegyezte meg.

Közölte: ha valaki tényleg annyira segíteni akarna a Közel-Kelet és Afrika szerencsétlen sorsú millióin, akkor nem “emberi jogi harcosnak álcázott politikai aktivisták hálózatát” finanszírozná dollármilliókból, hanem munkahelyeket, iskolákat és kórházakat hozna létre ott, ahol szükség van rá.

A képviselőket arra kérte, hogy Brüsszel és a magyar kormány, illetve a “Soros-maffia” és Magyarország vitáiban a magyarok mellé álljanak. “Kérem önöket, egy képviselő se vágja maga alatt a fát, mert aki támogatja a bevándorlást, aki lebontaná a kerítést, aki ismeretlen múltú, identitású és célú migránsokat telepítene Magyarországra, az a magyar nemzet (…) ellenére cselekszik” – mondta.

A kormányfő kijelentette: amíg ő a miniszterelnök, addig állni fog a déli határkerítés. Hozzáfűzte: amíg a Fidesz-KDNP kormányozza az országot, addig nem engednek Brüsszel zsarolásának, és elutasítják a kötelező betelepítési kvótát. “Amíg a polgári, nemzeti oldal adja a derékhadat, addig a haza is védve lesz” – szögezte le, a nehéz munkával elért sikerek védelmét ígérve. Azt is hangoztatta, hogy amíg Magyarország demokratikus alapokon áll, nem fogadja el, hogy Brüsszel lopakodva elvegyen nemzeti jogaiból.

“Amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke és itt állhatok, addig a kerítés a déli határon is állni fog. Amíg a Fidesz-KDNP kormányozza az országot, addig nem engedünk Brüsszel zsarolásának és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát. Amíg a polgári nemzeti oldal adja a derékhadat, addig a haza is védve lesz.” – Orbán Viktor

Az illegális bevándorlás Olaszországban látható erősödése, a magyar határon fokozódó nyomás, az európai nagyvárosokban elkövetett újabb és újabb terrortámadások világosan értésünkre adják: “Európa első számú próbatétele továbbra is a népvándorlás marad” – mondta, hozzátéve: a migránsválság elhúzódását jelzi előre az is, hogy “a bevándorláspárti erők Brüsszelben és a tagállamokban a népi ellenállás nyilvánvaló ténye ellenére nem adták fel azt a tervüket, hogy több millió migránst – ahogy Soros György nyilvánosságnak is bemutatott tervében szorgalmazza – betelepítsenek Európába”.

Emellett – folytatta Orbán Viktor – a horizonton más komoly európai kérdések is a megjelennek: jelenleg is sok ezer magyar kamionsofőr állása van veszélyben a Brüsszel által hozott rossz munkavállalási szabályok miatt. Ha nem leszünk résen, és nem állunk ki a gazdasági érdekeink mellett, akkor ez a gyakorlat gyorsan átterjedhet más iparágakra, és súlyosan érintheti a külföldön és a külföldre dolgozó magyarokat – mondta.

A kormányfő az elmúlt hét “verejtékes esztendő” után elért gazdasági sikereket sorolva arról is beszélt: 7 év alatt segélyalapú helyett sikerült “megágyazni” a munkaalapú gazdaságnak, a foglalkoztatás Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az EU-ban, valamint 2010 óta a harmadik legnagyobb mértékben növekedett a minimálbér, a magyar gazdaság pedig idén az első negyedévben 4,2 százalékos növekedést produkált. Hozzátette: a magyar modell működőképességét mindenhol elismerik, azok is, akik eddig aggályokat fogalmaztak meg.

Magyarország pályára állt, minden okunk megvan a bizakodásra, újra van jövőnk – jelentette ki.

Hangsúlyozta: ezeket az eredményeket nemzeti alapon, a nemzeti érdekeket követve sikerült elérni. Ezért azt javasolta, hogy ne kockáztassák ezt valamilyen “homályos utópia kedvéért, nevezzék azt európai egyesült államoknak, nyílt társadalomnak vagy bármi másnak”.

Az emberek a legutóbbi nemzeti konzultáción ismét nyomatékosították: “nem fogadhatjuk el, hogy a jövőnket Moszkvában, Brüsszelben vagy Washingtonban tervezzék. A ránk vonatkozó döntéseket Budapesten hozzuk meg” – mondta.

Végül arról szólt a miniszterelnök, hogy fel kell készülni azokra az őszi vitákra, amelyek Európa jövőjéről szólnak majd.

Kijelentette: mivel Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad, ezért ezek a viták Magyarország jövőjéről is szólnak.

A hétvégi franciaországi választásokról úgy nyilatkozott: az európai emberek lázadása elérte Franciaországot is, a régi elit pártjait, szocialistákat és néppártiakat, egyszerűen “letolták a pályáról”.

A lezajlott franciaországira és a szeptemberi német választásokra utalva hozzátette: számítani lehet arra, hogy a két kontinentális nagyhatalom kísérletet tesz majd Európa átalakítására, de az még nem látható, hogy ez segíti vagy nehezíti majd a magyar nemzeti érdekek brüsszeli érvényesítését.

Ugyanakkor jelezte: Brüsszel már kiadott egy dokumentumot Európa lehetséges jövőbeni fejlődési irányairól, majd reformjavaslatokat tett közzé a szociális ügyekről, a gazdasági és monetáris unió mélyítéséről, az európai védelempolitikáról, a globalizációról, hamarosan pedig az európai költségvetés jövőjéről is. “Olyan viták előtt állunk, amelyek témái súlyosak (…), következményei pedig hosszú távúak lesznek” – fogalmazott Orbán Viktor, azzal zárva beszédét: a nemzeti konzultáció a legjobb ütemben történt, és “a legalkalmasabb pillanatban ütötte le azokat a jelzőkarókat, amelyek között Magyarországnak haladnia kell és lehet az előttünk álló vitákban”.

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com