Orbán: az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

Orbán: az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva, mandátuma jövő év májusában lejár – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken, a brüsszeli testület jelenlegi döntéseivel kapcsolatban.

A kormányfő reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának migránsonként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.

Orbán Viktor szerint azt a módszert kell megtalálni, “hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig.

Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az unió az emberek pénzét, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt a migránsoknak adnák oda.

Hangsúlyozta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely nem a határokat megvédő országokat bünteti.

A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot.

Rámutatott: nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható – indokolta az elmúlt hetek “diplomáciai nagyüzemét”, azt, hogy számos ország vezetőjével tárgyalt.

Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket és kijelentette: mindez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van. Kijelentette: a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban leszögezte: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Emlékeztetett: az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.

Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kabinet. Jelezte azonban, hogy a világgazdaságban feltűntek már a “sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít. Mindezek miatt a jövő évi büdzsét bizakodónak ítélte, de egy olyan költségvetésnek is, amely a megemelt tartalékkal megvédi az országot a világgazdaság esetleges kedvezőtlen változásaitól.

Egy másik kérdésre jelezte azt is: arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.

Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Migránsügyben nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni, olyan dokumentumokat előállítani, amely a tagok egy részének érdekével ellentétes – szögezte le.

Szerinte a tagállamok most jönnek rá, hogy a testület egy olyan dokumentumot készül elfogadni, ami a világ népvándorlásának szabályozásában zsinórmérték lehet, és bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, azt a “puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. “Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – fogalmazott, utalva arra, hogy szerinte mások is elhagyják majd a tárgyalásokat.

Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója mozgalmáról szólva, amelynek célja Soros György és az általa támogatott szervezetek tevékenységének ellensúlyozása, Orbán Viktor azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.

Hozzátette: nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.

Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. A miniszterelnök kijelentette: 67 “álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy kiket finanszíroz Soros György vagy éppen Brüsszel azért, hogy beleszóljanak a belügyekbe.

A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Felidézve az elmúlt év eseményeit, úgy fogalmazott: “az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”. Szavait úgy zárta, hogy a munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.

(MTI / Fotó: MTI archív)

Fejenként hatezer eurót fizetne az EU a tagországoknak a migránsok elhelyezéséért

Fejenként hatezer eurót fizetne az EU a tagországoknak a migránsok elhelyezéséért

Migránsonként hatezer euró összegű pénzügyi támogatást nyújtana az Európai Unió az úgynevezett ellenőrzött központok létesítését vállaló tagállamok számára, és teljes mértékben fedezné e központok infrastrukturális és működési költségeit – derül ki az Európai Bizottságnak a migrációs válság kezelését célzó, kedden közzétett javaslataiból.

A migránsok földközi-tengeri mentésére és európai partra szállítására, valamint az ellenőrzött központokra vonatkozó bizottsági javaslatok elsődleges célja az lenne, hogy javítsák a nemzetközi védelemre szoruló menekültek megkülönböztetését az EU-ban való tartózkodásra nem jogosult, illegális migránsoktól, s felgyorsítsák ez utóbbiak visszaküldését.

A bizottsági tájékoztatás szerint az EU és ügynökségeinek támogatását élvező központok irányítása a fogadó tagállam hatáskörébe tartozna, és elhelyezkedésüktől függően azok ideiglenesek vagy alkalmi jellegűek is lehetnek.

Mint közölték, az ellenőrzött központok létrehozása mellett az Európai Bizottság megvizsgálja a partra szállítási intézkedésekre vonatkozó elképzelést is, amelynek célja a Földközi-tenger mindkét partja közelében kimentettek gyors és biztonságos elhelyezése a nemzetközi joggal összhangban, tekintettel többek között a visszaküldés tilalmának elvére.

A javaslat szerint a Földközi-tenger partján fekvő valamennyi államot arra kell ösztönözni, hogy kutatási és mentési körzeteket és a mentést koordináló központokat hozzanak létre a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint a rendezett partraszállás biztosítása érdekében.

Az EU kész pénzügyi és operatív segítséget nyújtani a partra szállítással kapcsolatos, valamint az azt követő tevékenységekre. Emellett a határigazgatást felszereléssel, képzéssel és egyéb formában nyújtott támogatással segítené – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a javaslatot az unós tagországok, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala (UNHCR) a hónap végéig megvitatja. Amennyiben megállapodás születik a közös uniós megközelítésről, megbeszélések kezdődhetnek az érintett unión kívüli országokkal az őket érintő intézkedések alkalmazásáról.

(MTI / Fotó: MTI archív)

Gulyás: aki védi Európát, azt eljárás alá vonják, aki behívja a migránsokat, azt megdicsérik

Gulyás: aki védi Európát, azt eljárás alá vonják, aki behívja a migránsokat, azt megdicsérik

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elfogadhatatlannak és támadásnak minősítette az Európai Bizottság (EB) részéről a “Stop Soros” törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást.

Gulyás Gergely keddi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: “Brüsszel magatartásában továbbra is azt látjuk, hogy aki védi Európát, azt eljárás alá vonják, aki behívja a migránsokat, azt megdicsérik”.

A magyar kormány ezt elfogadhatatlannak tartja, amely szemben áll az európai érdekekkel és értékekkel, illetve a magyar kormány következetes álláspontjával – hangoztatta.

A miniszter szerint az Európai Tanács utáni kormányfői nyilatkozatokat megnézve azt látni, hogy a migráció megítélésében 2015 óta alapvető változás történt, és ebben az ügyben az EB működése nem tükrözi az EU-t alkotó kormányok véleményét.

Hozzátette: ez a támadás egyértelművé teszi, hogy Brüsszel és a bizottság továbbra is migrációbarát politikát kíván folytatni.

Gulyás Gergely azt mondta, külön elfogadhatatlan, hogy egy alkotmánymódosítás miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel. Felhívta a figyelmet, hogy ez a módosítás semmi mást nem tartalmaz, mint amit a német alaptörvény is: a menedékjog csak azokat illeti meg, akik nem biztonságos harmadik országból érkeznek.

Véleménye szerint ha menekültek választhatnak, hol akarnak élni, akkor a magas szociális ellátások miatt Európát fogják választani.

A genfi egyezmény menedékjogi szabályaihoz kell visszatérni – mondta – , vagyis hogy az első biztonságos országban kell menedéket nyújtani az üldözötteknek.

A miniszter kitért arra is, hogy a zárt tranzitzónák Európa valamennyi országának védelmet jelentenek az indok nélkül menedékjogot kérőktől.

Nem Magyarországra, hanem a nyugati országokra, különösen Németországra lenne kedvezőtlen, ha menedékjogi kérelmük benyújtása után szabadon mozoghatnának ezek az emberek és nem kellene a zárt tranzitzónában maradniuk – mutatott rá.

Magyarország továbbra is fontos partnernek tekinti Németországot – szögezte le az elmúlt hetek diplomáciai eseményeit értékelve Gulyás Gergely, hozzátéve: bár a két ország kormánya fontos kérdésekben, például a migráció kérdésében másként gondolkodik, Magyarország szoros szövetségesi együttműködésre törekszik a mindenkori német kormánnyal, és a magyar kabinet számára különösen fontos a jó kapcsolat a CSU-val és a CDU-val.

Jelenleg Németország részéről is megvan erre a szándék – tette hozzá -, “most az egyet nem értés színtereiről az egyetértés színtereire kell a kapcsolatot áthelyezni” – fogalmazott. Németország stratégiai érdekének is nevezte a visegrádi országokkal történő szoros kapcsolat mellett a bajor-osztrák-magyar kapcsolat elmélyítését. Kijelentette ugyanakkor: ezt nem könnyíti a német politikusok számára az, hogy a német nyilvánosság “teljesen kiegyensúlyozatlan, elfogult és befolyásolható”, Magyarországról ritkán közöl objektív képet.

A miniszter szólt az izraeli-magyar csúcstalálkozóról is, hangsúlyozva: a két ország, amelynek kapcsolata sosem volt ilyen jó az elmúlt harminc évben, számos kérdést lát azonosan, a migráció Izrael számára is új kihívást jelent. Gulyás Gergely a modern kori antiszemitizmus gyökerének nevezte a migrációt, ezért – mint mondta – az az elleni küzdelem akkor a leghatásosabb, ha valaki a migrációval szemben foglal állást.

Ma a Magyarországon élő zsidó közösségeknek, a magyar zsidó honfitársainknak békében és nyugalomban van lehetőségük élni – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy Izrael kiváló teljesítményt nyújt a legmagasabb tudást igénylő iparágakban, ezért – ahogy fogalmazott – a gazdasági együttműködések előtt álló esetleges akadályokat is le kell bontani.

Kérdésre elmondta: az igény ugyan megfogalmazódott, a miniszterelnök nem tett ígéretet az izraeli magyar nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésére, a kormány nem hozott ilyen döntést. Közölte még: a kabinet biztosítja az Izraelbe kivándorolt magyarokról szóló múzeum létesítéséhez szükséges támogatás. Ugyancsak kérdésre közölte azt is: a látogatást nem zavarta meg a magyar miniszterelnökkel szembeni jeruzsálemi tüntetés, az csupán viccelődésre adott alapot. A kormányfő azzal élcelődött, hogy tizenhétnél több tüntetővel is megtisztelhették volna – tette hozzá.

Gulyás Geregly elmondta azt is, hogy ott lesz a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen, amely kiemelkedő eseménye a magyar-magyar kapcsolattartásnak. Arra a kérdésre, szó lesz-e az autonómiatörekvésekről, közölte, alkotmányos kötelezettség ezt a kérdést napirenden tartani, mivel az alaptörvény szerint közösségi jogérvényesítés lehetőségét is támogatni kell a határon túli közösségeknél.

Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai külügyminisztérium mégsem támogatna egyes vidéki sajtóorgánumokat, azt felelte: tudomásul veszik a washingtoni döntést. Közölte még: nem jó, ha a sajtó sokszínűsége külföldi befolyás útján biztosított, az ugyanis nem sokszínűséget eredményez, hanem külföldi elvárásoknak való megfelelést.

Az egyik kérdésben elhangzott: kiutasították Ukrajna területéről a Kárpátalja csapatának magyar állampolgárságú szervezőit, játékosait, az  ukrán biztonsági szolgálat szerint ugyanis a játékosok nagy valószínűséggel terrorista valamint szeparatista csoportokhoz köthetők. Gulyás Gergely erre azt mondta: a döntés a nyílt magyarellenesség sorába tartozik, ami az elmúlt hónapokban és években az ukrán hatóságok részéről többször is tapasztalható volt. “Igyekszünk minden diplomáciai fórumon kellő hatékonysággal fellépni ez ellen”, Magyarország válaszlépéseket fontolgat – tette hozzá, hangsúlyozva: Magyarország számára alkotmányos kötelezettség a határon túli magyarság védelme.

(MTI)

Bana: a felelősök viseljék az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések következményeit!

Bana: a felelősök viseljék az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések következményeit!

A Jobbik szerint az európai uniós forrásokkal való visszaélések következményeit azoknak kellene viselniük, akik érintettek az adott ügyletekben.

Bana Tibor, az ellenzéki párt alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy a témában határozati javaslatot nyújtott be frakciótársával, Szilágyi Györggyel együtt.

Jelenleg Magyarországot 100-150 milliárd forintos büntetés fenyegeti, és ezt “tisztességes honfitársainknak” kell visszafizetniük – fogalmazott, hozzátéve: az lenne méltányos, ha azok viselnék a szankciót, akik érintettek. Felidézte: az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az Európai Bizottság auditorai vizsgálatokat végeztek, amelyek során kiderült, hogy sok pályázattal kapcsolatban komoly visszásságok, visszaélések történtek.

Bana Tibor szerint ez nem meglepő, hiszen a Fidesz és az Orbán Viktor vezette kormányok “a korrupció melegágyaként tekintettek az uniós források felhasználására”, így osztották el ezeket a pénzeket.

A Fidesz és a kabinet elsődleges szempontja az volt, hogy “a hozzájuk köthető oligarchák részesüljenek ezekből a támogatásokból, közben pedig a másik oldalról a magyar kis- és középvállalkozások fuldokoltak a bürokrácia mocsarában” – fogalmazott a Jobbik alelnöke.

Azt mondta, az ellenzéki párt ifjúsági tagozatának tagjai azért osztogatnak csekkeket a sajtótájékoztató közben, hogy kifejezzék azon véleményüket, ha marad a jelenlegi helyzet, akkor minden egyes választópolgárnak 10 ezer forintjába kerül a kormány és az érintett magánszemélyek felelőtlensége.

Bana Tibor kitért arra, hogy az EU 2021-2027-es költségvetési időszakában komoly forrásmegvonás érintheti Magyarországot a jogállamisági mechanizmus bevezetésével összefüggésben.

A “nemzeti néppárt” álláspontja az, hogy csatlakozni kellene az európai ügyészséghez – hangoztatta, hozzátéve: az eddigi reakciókból ugyanakkor azt szűrték le, hogy a kormány “a korrupt rendszer fenntartása miatt mereven elzárkózik” ettől.

Szorgalmazta, hogy valóban a magyar kis- és középvállalkozások részesüljenek az uniós támogatásokból.

A kutatás-fejlesztésre, az innovációra, az egészségügyre, az oktatásra, a szociális szférára, valamint a bérek felzárkóztatására kellene helyezni a hangsúlyt – tette hozzá Bana Tibor, jelezve: a Jobbik ezért küzd majd, és az európai parlamenti választás kampányában is ezt állítja a középpontba.

Kérdésre az alelnök erős túlzásnak nevezte azt a kijelentést, hogy rengetegen léptek ki a pártból.

A jobbikosok úgy gondolják, hogy nekik a saját dolgukat kell tenniük, és nem a Mi Hazánk Mozgalom vagy más pártok ügyeivel, programjaival szükséges foglalkozniuk – jegyezte meg. Kijelentette, hogy a Jobbik frakciója erősebb és egységesebb, mint valaha, és sok új alapszervezet alakult, elsősorban vidéken.

Az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetés befizetésére gyűjtött 100 millió forint felhasználásáról a párt gazdasági igazgatója tud pontos választ adni – reagált egy másik felvetésre. Bana Tibor azt mondta, nem lehet sarkosan fogalmazni, kijelentve, hogy a bírság a Jobbik előző vezetésének a hibája.

A számvevőszék büntetése szembe megy a jogállamisági normákkal – értékelt.

A párt anyagi helyzetére vonatkozó egyik kérdésre az alelnök úgy felelt: “valóban nem vagyunk jó helyzetben, ezt el kell ismerni”.

(MTI / Fotó: Jobbik Vas megye)

Bana: Csatlakozik-e Magyarország az Európai Ügyészséghez?

Bana: Csatlakozik-e Magyarország az Európai Ügyészséghez?

Csatlakozik-e Magyarország az Európai Ügyészséghez? címmel intéztem interpellációt az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárához, Völner Pálhoz, aki álságos válaszában elmondta, hogy bár az Orbán-kormány mindvégig egyetértett a szervezet létrehozásával, mereven elzárkózik az ahhoz való csatlakozástól. Államtitkár úr hazánk érdekeiről beszélt, holott azokat éppen az szolgálná, ha egy szűk haveri kör helyett tisztességes honfitársaink részesülhetnének a támogatásokból, miközben azokat az egészségügyre, az oktatásra, a szociális szférára és bérfejlesztésre fordítanánk. Ismét kiderült: a Fidesznek nem Magyarország, hanem a lopás az első.

Bana Tibor országgyűlési képviselő, a Jobbik és az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának alelnöke

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com