Pénteken és a hétvégén országszerte elballagnak a diákok a középiskolákból, majd hétfőn a magyar írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák.

A ballagás kifejezés a latin eredetű valetans (búcsúzó) szóból származik, maga a szokás pedig a felvidéki Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól – olvasható a http://jelesnapok.oszk.hu oldalon.

Ezek után az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált. A 1920-as évekre a Ballag már a vén diák kezdetű dalt sok helyen felváltotta az Elmegyek, elmegyek… kezdetű magyar népdal.

Budapest, 2018. május 4. – Diákok a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a XIV. kerületi Horvát Gimnáziumban 2018. május 4-én. A horvát, a német, a román, a szerb és a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2017/2018-as tanév május-júniusi érettségi időszaka. A vizsgákat május 4. és június 29. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik. – MTI Fotó: Bruzák Noémi

Népszerű szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzős diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig az iskolai folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.

Az érettségik a nemzetiségi írásbelikkel már pénteken megkezdődnek, ekkor a horvát, a német, a román, a szerb és a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyakból adnak számot tudásukról a diákok.

Hétfőn a magyar írásbelikkel folytatódnak a vizsgák.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1183 helyszínen várhatóan mintegy 110 700-an adnak számot tudásukról. A vizsgákat május 4. és június 29. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3197 érettségi vizsgabizottság működik közre.

Az írásbeli vizsgákat május 4. és 28., az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7. és 14., a középszintű szóbeliket pedig június 18. és 29. között tartják.

Az érettségizők közül mintegy 73 400 végzős középiskolás ebben a vizsgaidőszakban teheti le az úgynevezett rendes érettségit. Rajtuk kívül – élve az érettségi rendszer lehetőségeivel – mintegy 37 300-an tesznek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát. A jelentkezők összességében várhatóan csaknem 401 400 vizsgát teljesítenek: mintegy 40 900-at emelt, 360 500-at pedig középszinten – közölte a hivatal.

A nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel megkezdődtek a vizsgák

A nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődtek meg az érettségik pénteken országszerte.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint középszinten horvát nemzetiségi nyelv és irodalomból egy vizsgahelyszínen 15, német nemzetiségi nyelv és irodalomból hat helyszínen 176 diák ad számot tudásáról. Román nemzetiségi nyelv és irodalomból egy helyszínen 48, szerb nemzetiségi nyelv és irodalomból egy helyszínen 47, míg szlovák nemzetiségi nyelv és irodalomból két helyszínen 3 vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát.

Emelt szinten horvát nemzetiségi nyelv és irodalomból két helyszínen 34, német nemzetiségi nyelv és irodalomból hét helyszínen 161, szerb nemzetiségi nyelv és irodalomból egy helyszínen 4, míg szlovák nemzetiségi nyelv és irodalomból két helyszínen 20 tanuló tesz írásbeli vizsgát.

Nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból az írásbeli vizsga mindkét szinten 240 percig tart.

Középszinten a vizsgázók két feladatlapot oldanak meg. Az I. feladatlap (50 pont) egy szövegértési feladatsort és egy választható szövegalkotási feladatot (érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás) tartalmaz, míg a II. feladatlap (40 pont) megjelöl két műértelmező szövegalkotási feladatot, a vizsgázónak ezekből egyet kell választania és megoldania. A tanulók először az I. feladatlapot oldják meg, a vizsgadolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyre 150 perc áll rendelkezésre.

Emelt szinten az írásbeli vizsga egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból (40 pont) és két különböző (egy műértelmező és egy reflektáló) szövegalkotási feladatból (50 pont) tevődik össze. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

A tartalom alapján elérhető 90 pont mellett a helyesírás és az íráskép alapján további 8+2 pont szerezhető mindkét szinten.

Az érettségi dolgozatok javítása és értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák.

(MTI / MTI Fotó: Bruzák Noémi)