Nem vesz részt a közeljövőben létrejövő Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkában hét pedagógusszakszervezet – az erről szóló megállapodást csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón írták alá a tömörülések képviselői.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke felidézte: júliusban döntött a kormány, hogy augusztus 31-ig új köznevelési kerekasztalt kell létrehozni, s ezt egy kormányhatározatban hirdették ki. A szakszervezetek csütörtökig delegálhattak volna három tagot, de erre nem minden képviselet kapott felkérést.

Ezután közösen úgy döntöttek, nem vesznek részt a kerekasztal munkájában – jelezte az érdekvédő, hozzáfűzve: a szakszervezetek ugyanakkor nem mondanak le javaslattevő, konzultációs szerepükről, és a kormánnyal való tárgyalásról sem.

Az egyeztetés feltétele az egyenrangú felek, partnerek kapcsolata, de ennek az új kerekasztal nem felel meg, összetételét,  hatáskörét nem törvény határozza meg – mondta.

Kifogásolta, hogy nem írtak elő kötelezettséget a döntéshozó számára, hogy a kerekasztal véleményét, javaslatait figyelembe kell venni.

Jelezte: közösen kezdeményezik, hogy a szakszervezetek részvételével országos egyeztető fórum jöjjön létre, és azt haladéktalanul hívják össze.

Az a cél, hogy a közoktatás területén ne születhessen úgy törvény, kormányrendelet, illetve bármilyen döntés, hogy arról előzetesen érdemben nem egyeztetnek – rögzítette Galló Istvánné.

Bardócz-Tódor András, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezetének társelnöke rámutatott: az egységes fellépés a fontos, mert kormányokon átívelő oktatáspolitika csak így teremthető meg. Az oktatásban érintett szervezetek döntési jogokkal rendelkező fórumát kell létrehozni, ezért csatlakoztak a fellépéshez – mondta.

Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke fontosnak nevezte, hogy az oktatás különböző szintjein feladatot ellátó szakszervezetek tudjanak majd együttműködni.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke kiemelte az egymás iránti szolidaritást. A megosztás különböző formáit nem támogatják – fűzte hozzá.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szintén a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Korábban a köznevelési kerekasztalnak sem volt hatásköre, s ez az új felkérés sem szól másról – jegyezte meg.

Dorogi Ákos, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete képviseletében a közös fellépést emelte ki. A kormánnyal más formában készek a tárgyalásra, konzultációra, de ebben a kerekasztalban nem kívánnak részt venni.

Vígh László, az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: az összefogást a közös cél határozza meg. A formális egyeztetésekben való részvételnek nincs értelme – rögzítette. Hozzátette: területükön nem kaptak meghívót, és sajnos a felügyeletüket ellátó szaktárca és agrárkamara sem hívta őket sehová, semmilyen egyeztetésre.

Arról, hogy a nagykőrösi református templomban lesz csütörtökön a nemzeti tanévnyitó, kérdésre Mendrey László azt mondta: üzenetértéke van a helyszínnek. Magyarországon az állam az egyik legnagyobb iskolafenntartó, és az alaptörvény kimondja az egyház és állam szétválasztását. Nem az egyházi intézménnyel van gond, hanem azzal, hogy a kormány számára úgy tűnik, még mindig fontosabb, hogy az egyházi intézmények lemaradását kompenzálják – mondta.

Bardócz-Tódor András szerint a helyszínválasztás nem szerencsés, ez egy társadalmat megosztó kérdés, s eltereli a közvélemény figyelmét a fontosabb témákról.

Galló Istvánné a szeptemberi béremelésről azt mondta: azt kérik, hogy ne legyen differenciálás. Mendrey László hozzátette: ez ügyben az iskolaigazgatókhoz levélben is fordultak. Megjegyezte: tanévkezdés előtt egyre égetőbb a pedagógushiány, s ebben lépni kell. Január 1-jétől a pedagógusbérek vetítési alapját ismét a minimálbérhez kell kötni, s további alapbéremelés is szükséges – jelentette ki.

Tóth József a nyugdíjas pedagógusok alkalmazását tiltó szabályozás feloldását sürgette. Ezt a sztrájkbizottság is követelte.