Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Az EB júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

Az akkor megküldött hivatalos felszólító levelekre érkezett válaszok azonban nem találtattak kielégítőnek, mivel egyiket sem kísérte arra vonatkozó tervezet, hogy az érintett országok megkezdenék az áthelyezéseket – tájékoztatott a bizottság.

Mint írták, a kapott válaszlevelekben szereplő érvek – például a menekültügyi kvóták ellen indított, folyamatban lévő per, valamint a szolidaritás más módon való kifejezése – egyike sem igazolta a kötelezettségvállalások elmulasztását.

Az Európai Bizottság leszögezte: Magyarország, Lengyelország és Csehország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is megszegi a tanácsi határozatokból eredő kötelezettségeket.

A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem és nem is tett erre vállalást. Csehország pedig tavaly augusztus óta nem helyezett át senkit és több mint egy éve nem is tett erre felajánlást.

Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az uniós bíróságon a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.

 A kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést továbbra is az európai jogot megsértő döntésként értelmezik, egy ilyen döntéssel nem lehet elvenni egy tagállamtól sem a jogot, hogy maga döntse el, kiket enged be a területére és kiket nem – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajótértekezletén. Az európai szerződések világosan leírják, hogy ezt a jogot nem lehet elvenni – tette hozzá.

A miniszter szerint a józan ésszel is szembemegy a döntés, mert csak ösztönzi az illegális bevándorlást, hiszen meghívásként értelmezhetik azok, akik gazdaságilag jobb életre vágynak és megindulnak Európa felé, és az embercsempészek is, akik ezt felhasználva elhitethetik az emberekkel, hogy jöhetnek Európába.

Megerősítette: Magyarország kormányának első számú feladata, kötelessége és felelőssége az ország és a magyar emberek biztonságának megvédése, ezért mindent megtesznek, hogy ide illegális bevándorló ne jöhessen.

A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen – ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette a kötelezettségszegési eljárást.

“Ez év júniusáig a menekültek áthelyezésének sikeressége mindössze 15 százalékos, s a kvóták teljesítésével a tagállamok többségének problémái vannak” – olvasható Sobotkának a cseh kormány honlapján nyilvánosságra hozott kommentárjában.

A miniszterelnök szerint az áthelyezett migránsok alacsony száma egyértelműen azt jelzi, hogy a kvótarendszer megvalósítása a gyakorlatban is meghiúsult.

“A migrációs válság kezdete óta a Cseh Köztársaság világos és érthető hangon beszélt. Kiemelt feladatnak tartjuk a működőképes intézkedések megvalósítását, amelyek az illegális tömeges migráció problémájának tartós megoldásához vezetnek és szavatolják az európai országok állampolgárainak biztonságát” – szögezte le a cseh kormányfő.

Bohuslav Sobotka rámutatott: Csehország kitartóan szorgalmazza az EU külső határai védelmének a megerősítését, hogy a szövetség már a határain képes legyen megállítani az illegális bevándorlást.

Varsó továbbá is kész megvédeni a menekültelosztási kvótára vonatkozó álláspontját – szögezte le Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az illetékes lengyel állami szervek “belátták, hogy lehetetlen végrehajtani az uniós átirányítási döntéseket úgy, hogy ez összhangban legyen a lengyel menedékjogi és biztonsági politikával” – szögezte le az uniós ügyekért felelős miniszter-helyettes a PAP hírügynökségnek továbbított, a brüsszeli bejelentésre reagáló nyilatkozatban.

Rámutatott, hogy a kvótát az uniós tagállamok csupán mintegy 20 százalékban teljesítették. Utalt arra a levélre, melyet Varsóból az Európai Bizottságnak továbbítottak július közepén. Megerősítette: Lengyelország továbbá is kész az Európai Unió Bírósága előtt megvédeni a levélben megfogalmazott álláspontját.