Muszbek Mihály szerint a magyar labdarúgás a tavalyi franciaországi Európa-bajnokság óta a felnőtt és az utánpótlás-válogatottak eredményessége terén, valamint a kupacsapatok nemzetközi szereplése alapján is visszaesett.

A sportközgazdász ezt azon a sajtóbeszélgetésen jelentette ki, amelyen a hazai futball 2016/17-es szezonjáról, valamint 2016-os üzleti évéről készített, 7. Sportgazdasági Nagyító elnevezésű elemzését ismertette. Muszbek kiemelte: Bernd Storck csapata a tavaly júniusi 19. helyről az 57. helyre esett vissza a FIFA világranglistáján, Magyarország UEFA-koefficiense a 2016-os 9,875-ről 7,5-re romlott, miközben az utánpótlás-válogatottak közül egyedül az U17-es együttes jutott be az Európa-bajnoki döntőbe, majd ott hatodik lett.

“Az Európa-bajnokság után azt gondoltuk, hogy a magyar futball a klubcsapatok szintjén is elindul fölfelé. Ez elmaradt, pedig a nézői érdeklődés és a szakmai lehetőségek is megvoltak hozzá. Nagyon hamar jött a kijózanodás, a nemzetközi lemaradásunk tovább nőtt” – hangoztatta. Hozzátette, a magyar labdarúgás a világ futballjának még mindig csak az “alaptáborában foglal helyet”.

Muszbek tájékoztatása szerint a magyar válogatott 2016 augusztusa óta 2-1-6-os mérleggel 22 százalékos teljesítményt produkált, miközben a játékoskeret piaci értéke a 2015-ös 49 millió euróról 24 millióra csökkent. Az utánpótlás-válogatottak összességében 45 százalékos eredménysort értek el, az OTP Bank Liga pedig Európa 54 bajnoksága közül már csak a 34. helyet foglalja el.

A sportközgazdász ugyanakkor pozitívumként említette, hogy az NB I csapatai – a Diósgyőr kivételével – pozitív mérleggel zárták a 2016-os üzleti évet. Összességében a liga tavaly 21,5 milliárd forintos összbevétel mellett 1 milliárd forint nyereséget könyvelt el. Muszbek hozzáfűzte: ebből több mint 8 milliárd forint valamilyen módon, közpénz (TAO) formájában vándorolt a liga csapataihoz, amely nem stadionokban és utánpótlásban, hanem más célú, és más területen elkölthető forrásként jelent meg az együtteseket működtető gazdasági társaságok könyvelésében.

“Így a liga egymilliárdos pozitívuma is más, mintha ugyanez a nyereség jegybevételből vagy üzleti alapú szponzorációból jött volna össze” – szögezte le a Magyar Labdarúgó Liga volt ügyvezető igazgatója.

Muszbek kitért arra, hogy 2011 óta mérhetetlen, 200 milliárdot meghaladó is TAO-közpénz érkezett a magyar labdarúgásba.

“Ha ezt az összeget jól költjük el, akkor előbb vagy utóbb a piacon építő jelleggel eredményt kellett volna produkálnia. Már a második húszéves TAO-generáció nőtt fel, de az ennyi pénzből elvárható felzárkózás, s a piacképes labdarúgók kitermelése mégsem következett be” – hangsúlyozta a sportközgazdász, aki nagyítójában idén először vizsgálta meg a Magyar Labdarúgó Szövetség gazdálkodását. Mivel a számok alapján az MLSZ bevételeinek 40 százaléka származik közpénzből, ezért úgy érzi, hogy a 2016-os év sem hozta közelebb a magyar labdarúgást a piaci körülményekhez.

Muszbek Mihály beszélt az NB I-es labdarúgók keresetéről is. Kifejtette: a száz meghatározó játékos átlagban havi bruttó 3,5-4 millió forintot keres.

“Ez Kelet-Közép-Európában a legmagasabb, eléri az osztrák és dán szint hetven-hetvenöt százalékát, ezért ezeknek a magyar labdarúgóknak nem éri meg Nyugatra szerződniük” – állapította meg.

Elhangzott az is, hogy a Transfermarkt szerint kétmillió euróval 80 millióra nőtt az OTP Bank Ligában szereplő magyar játékosok értéke, valamint, hogy a liga már a harmadik egymást követő évben tudott nagyobb értékben játékost eladni, mint amennyiért vett, a mérleg plusz 3,4 millió euró. Muszbek kiemelte: a híresztelésekkel ellentétben nem csökkent, hanem 26-ról 29 százalékra nőtt az NB I-ben az idegenlégiósok aránya. Az élvonalbeli átlagos nézőszám eközben alig változott, a legutóbbi szezonban 2573 volt, míg a tévéképernyők előtt átlagban 196 ezren tekintették meg a bajnoki mérkőzéseket, ami öt százalékos emelkedést jelent. Csak összehasonlításul: a magyar válogatott mérkőzéseinek ugyanakkor 867 ezres volt az átlagnézettsége.