A szombathelyi közgyűlés csütörtökön egyhangúlag támogatta, hogy a város induljon az Európa Kulturális Fővárosa 2023 (EKF) címre kiírt pályázaton.

Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester a szavazás előtt hangsúlyozta: Szombathely kétezer éve folyamatosan lakott település, amely az épített örökség, a történelmi emlékek, a kultúra és a hagyományok területén olyan értékekkel bír, amelyeket szívesen mutatnak meg a nagyvilágnak és amelyek jó esélyt adnak arra, hogy pályázatuk is sikeres legyen.

Koczka Tibor (Fidesz-KDNP) kultúráért felelős alpolgármester elmondta: Szombathely pályázata négy pilléren nyugszik. Az első a város kétezer éves múltja, amelynek része az ókori Savaria, az ókeresztény hagyományok; Szent Mártonnak, a város szülöttének kultusza; az Iseum; a Romkert; Szent Quirinus legendája; a kézzel fogható középkor; a barokk újjászületés; a püspöki székhellyé válás majd az újkori ipari fellendülés, de a mindezt megmutató, napjainkban újraéledt Savaria Történelmi Karnevál is.

A második pillér a hármas határ közelsége, hiszen Szombathely évszázadok óta központi helynek számít, erre vezetett a Borostyánkő út, Vas megye pedig két országgal – Ausztriával és Szlovéniával – határos, több nemzetiség, németek, szlovének, horvátok és romák is lakják. Szombathelynek 15 testvérvárosa van – többségük az Európai Unióban – ezeket is be akarják vonni a pályázatba.

A harmadik pillér az éltető víz, amely nemcsak korokat, népeket, hanem a kultúrákat is közel hozza egymáshoz. Az ókori római vízvezetékeket tápláló egykori csatorna ma a város kedvelt patakja. A vízhez köthető Szent Márton, aki vízzel keresztelte meg édesanyját; Quirinus vértanúsága, aki a Perint patakban lelte halálát vagy a város patakjai, amelyek olyan történelmi családok várainak árkát töltötték meg vízzel, mint a Batthyányak és Esterházyak.

A negyedik pillér mottója az egész város, hiszen a város csak akkor működhet egészként, ha mindenki számára egészséges életteret biztosít. Szombathelynek jó adottságai vannak, hogy a fiatalok és idősebbek számára egyaránt élhető város legyen. A vasi megyeszékhely Magyarország egyik legzöldebb városa, ahol újra reneszánszát éli a kerékpározás, tavai, strandjai, patakjai és környéke kirándulási célpontok, de Szombathely a zene és a tánc fővárosa is és ismert egyebek között a Savaria Nemzetközi Táncversenyekről is.

 Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti. A 2023-as EKF-pályázat benyújtási határideje december 20. Várhatóan 2018. februárig szakértők bevonásával az Emmi által működtetett tárcaközi bizottság, valamint a brüsszeli szakértői testület is áttekinti a beérkezett pályázatokat, és együttműködve kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat. A második körben a továbbjutó városoknak részletesebben kell kifejteniük konkrét terveiket. Ezt követően 2018 végén derülhet ki, melyik magyar település viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban.