Aki beengedi Európába a migránsokat, számoljon azzal, hogy gyermekei, unokái más világban fognak élni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament szerdai plenáris ülését követő nemzetközi sajtótájékoztatóján, Brüsszelben.

A kormányfő azt mondta, hogy az Európai Parlament plenáris vitájában – amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt – értelmezése szerint a bevándorlás állt a középpontban és a többi kérdés ehhez kapcsolódott.

A miniszterelnök kijelentette: a migrációban két kultúra találkozik, az egyik, az európai, amely szétválasztja a vallást és a politikát. A másik pedig, épp ellenkezőleg, azt vallja, hogy nem lehet szétválasztani. Ellentétben azzal, amit sokan gondolnak Európában, ez a két kultúra nem fog keveredni, nem fognak integrálódni a migránsok, nincs esély arra, hogy egy új, jobb minőség jöjjön létre – hangsúlyozta.

Mi azt kérjük, hogy ne akarják ránk kényszeríteni, hogy mi is egy ilyen világban éljünk – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a migráció az egyik legfontosabb kérdés az unióban, sorskérdés, amely feszíti a közösséget, de meg kell próbálni azt egyben tartani.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarország saját erőforrásaiból, bevándorlás nélkül ad választ az európai demográfiai válság kihívására.

Hangsúlyozta: a bevándorlást illetően nem csak a migránsok emberi jogairól van szó, hanem arról is, hogy ki hogyan látja az EU jövőjét 20-30 év múlva. Egyes EP-képviselők szerint a migráció jó válasz a kihívásokra és ezért azt az Európai Unió szintjén kell kezelni, nem csak az emberi jogok miatt, hanem azért is, mert az jó az EU számára.

A magyar kormány és a magyar társadalom úgy gondolja, hogy a munkaerő- és népesedési kérdéseket saját erőforrásokból meg tudja oldani – fűzte hozzá. Magyarország ezért a bruttó hazai termék (GDP) egy jelentős részét költi családtámogatási intézkedésekre és a saját erőforrásaiból, bevándorlás nélkül jó választ tud adni a demográfiai kihívásokra – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormány nem hagyja, hogy magyar embereket külföldiek fenyegethessenek Magyarországon. Nem tudható, mi lesz a jövőben Nyugat-Európában, ezért nagyfokú átláthatóságra van szükség úgy a migránskérdésben, mint a civil szervezetek esetében.

Orbán Viktor kiemelkedő nemzetközi pénzügyi spekulánsnak nevezte Soros Györgyöt.

Mint fogalmazott, olyan spekulánsról van szó, aki tönkretette emberek tízmillióinak életét, amikor bedöntötte az angol fontot és megtámadott más valutákat.

“Milliók szegényedtek el azért, hogy neki profitja legyen” – jelentette ki.

Magyarországon nem is olyan régen azért büntették meg több száz millió forintra, mert spekulált a legnagyobb magyar pénzintézet ellen, és “csak egészen kicsin múlott, hogy nem járt sikerrel” – hangsúlyozta.

A kormányfő szerint nem szerencsés, hogy a szociális piacgazdaság talaján álló Európai Unió legfelsőbb vezetői úgy fogadnak egy ilyen spekulánst, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne.

“Ez méltatlan az Európai Unió intézményeihez” – jelentette ki Orbán Viktor.

Véleménye szerint irracionális az elszigetelődést politikája Európában. Magyarország nem kíván elmenni a “szabadság földjéről”, ugyanis a magyarok többsége úgy gondolja, hogy az európai uniós tagság helyes.

Orbán Viktor elmondta, Magyarországnak, ugyanúgy, mint minden tagállamnak, ragaszkodnia kell az európai joghoz. Hangsúlyozta, Magyarország számára elfogadható az Európai Bizottság álláspontja és a vitás kérdések rendezése érdekében ki fogja használni a Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke által a szerdai vita alkalmával felajánlott lehetőségeket.

Kijelentette, Magyarország jogi kérdésként fogja kezelni, és jogi úton fogja végigvinni az Európai Bizottsággal szemben a felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban fennálló vitáját. Egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem engedheti meg, hogy a politikai szempontok a jogi szempontok fölé kerüljenek, mert akkor az erősebbek kerekednek felül.

“Hiszünk a jogi megoldásban” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP-képviselők egy része tájékozatlan, mert a vitában továbbra is olyan területeken hangoztatott vádakat Magyarországgal szemben, amelyeket a magyar kormány és az Európai Bizottság már sikeresen lezárt. Ezek között említette az új alkotmányt, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, az igazságszolgáltatás helyzetét, a bírák nyugdíjazását, a médiatörvényt, az egyházi törvényt és az atomenergiát.

Orbán Viktor kijelentette, nem könyöradomány az a pénzügyi támogatás, amelyet Magyarország kap az Európai Uniótól. A kohéziós politikával minden tagország jól jár, a nettó befizető tagállamok is haszonélvezői e politikának.

“Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere” – mondta. “Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mint ha Önök ajándékot adnának nekünk, és mi az Önök megvásárolt lekötelezettjei lennénk” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán az EP-ben: igyekszünk párbeszéd útján rendezni a napirenden lévő ügyeket

Az elmúlt évek konfliktusait igyekezett párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt.

A kormányfő kiemelte, az elmúlt években számos vitás kérdést sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés ügyében.

Orbán Viktor alaptalannak nevezte a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) bezárásáról szóló vádakat, hozzátéve, hogy a törvény nem tesz mást, mint egységesíti a magyarországi felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozást.

Aláhúzta, a szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet.

Kijelentette, egy uniós tagország vezetőjeként kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányos helyzetben versenytársaikkal szemben.

A civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorításával kapcsolatban elmondta, az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO)+ tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.

Felszólalásában a miniszterelnök kiemelte: nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, de “számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével”. Elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az uniót.

Hozzátette, az unió támogatottsága Magyarországon a legmagasabb a tagállamok között, az emberek azonban csak akkor támogatják az EU-t, ha az tisztességes és nyílt vitára épül. Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.

Orbán felszólította a képviselőket, hogy legyenek kritikusak a Magyarországgal szembeni előítéletekkel, és – mint fogalmazott – mérjenek egyenlő mércével.

Mint mondta, kormánya tudatában van annak, hogy a tagság nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár.

A miniszterelnök a vitát követő viszontválaszában először a migrációs válság kérdéséről beszélt, és rámutatott, hogy Magyarország betartja a dublini rendeletben foglaltakat, ami miatt elismerést érdemelne, nem pedig bírálatot.

A képviselők hozzászólásaira válaszolva hangsúlyozta, a kormány ezen nemzetközi kötelezettségek betartásával elsősorban Németországot, Ausztriát és Svédországot védi, mivel a migránsok Magyarországon csak áthaladni kívánnak.

A magyar álláspont migrációs kérdésben világos: az illegális bevándorlást meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell különválasztani a menekülteket a gazdasági migránsoktól, a bajba jutott emberek számára oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van – mondta, hangsúlyozva, hogy a kötelező kvóták alapján történő áthelyezések politikája megbukott, hiszen azt azok az államok sem hajtják végre, amelyek nem szegülnek szembe az uniós politikával. Ez egy rossz gondolat volt, más megoldást kell keresni – tette hozzá a kormányfő.

Leszögezte továbbá, nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól, a kohéziós politikával minden tagország jól jár, így nem kérhetik tőlünk, hogy “fogjuk be a szánkat”.

Kiemelte, a nettó befizető tagállamok is haszonélvezői a kohéziós politikának. “Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere” – mondta.

“Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mint ha önök ajándékot adnának nekünk, és mi az önök megvásárolt lekötelezettjei lennének” – jelentette ki Orbán.

A magyar kormánnyal szemben megfogalmazott vádakról szólva úgy fogalmazott, hogy “nem méltányos és nem fair” autoriter országokat emlegetni velünk kapcsolatban, ránk vonatkozóan.

Azon képviselői hozzászólásokra reagálva, amelyek azt firtatták, hogy Orbán maga is a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult annak idején külföldön, a kormányfő közölte: “Én sok mindent gondolok Soros Györgyről, de azt nem, hogy valaha az életében is azért adott volna bárkinek ösztöndíjat, mert azt gondolná, azzal megvásárolta volna élethosszig a véleményét”.

Orbán Viktor emellett sérelmezte, hogy Európában úgy gondolják, ha a liberálisok nem nyernek vagy nem részei a kormánynak, akkor nincs demokrácia egy országban. Mint mondta, ő úgy gondolja, ettől még lehet demokrácia. “Az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek” – fogalmazott.

A szerdai ülésen egyebek mellett megvitatták a magyar felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését is.