A kiszivárgott hírek szerint a hétfői rendkívüli uniós csúcson arról egyezhetnek majd meg, hogy teljesen lezárják a nyugat-balkáni útvonalakat – jelentette az M1 brüsszeli tudósítója.

A napirenden egy olyan akcióterv szerepel, amelynek keretében Ankara állítólag kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat.

Nyugat-Balkán lezárva – a kiszivárgott hírek szerint ezt is kimondja majd az a dokumentum, amelyet a hétfői brüsszeli EU-csúcson akarnak elfogadni.

A dokumentum óriási fordulat Európában az eddigi migrációs válságkezeléshez képest – mondta az M1 brüsszeli tudósítója Baraczka Eszter. A szöveg kimondja, hogy a nyugat-balkáni útvonalon vége lesz a menekültáradatnak, az út le van zárva. Ez merőben újat jelent az eddigi kommunikációhoz képest. A sajtó értékelése szerint ez azt jelenti, hogy az Angela Merkel által fémjelzett nyitott ajtók politikájának vége van.

A megállapodást illetően a diplomaták is kifejezetten optimisták. Donald Tusk is azt mondta, hogy a válság kezdete óta most először lát esélyt konszenzus kialakítására a migrációs válságban.

Merre jönnek?

Nagy kérdés, hogyha lezárják a nyugat-balkáni útvonalat, akkor merre mennek tovább a migránsok. Az olaszok attól tartanak, hogy Albániából majd áthajóznak a csizma déli részére. Továbbá Egyiptom és Líbia felől is hajózhatnak tovább Európába. Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy leginkább szárazföldi útvonalat választanak majd. Bulgária is szóba jöhet, de ott van kerítés a határon. Illetve népszerű lehet a Grúzia- Oroszország útvonal is. Így az is a tárgyalások része lesz, hogy ezt hogyan lehet megakadályozni – emelte ki a tudósító.

300 millió eurót kaphat Görögország

Baraczka Eszter arról is beszélt, hogy Görögország humanitárius támogatást fog kapni, ami ebben az évben akár 300 millió eurót is jelenthet, cserébe ezért vállalnia kell, hogy férőhelyet létesít azoknak a migránsoknak, akik ott rekednek mindaddig, amíg nem szállítják őket vissza Törökországba vagy nem osztják szét őket a tagállamok között.

Törökországról a tudósító elmondta, hogy emelték a tétet az elmúlt hónapokban, egyrészt a pénzzel kapcsolatban másrészt azzal kapcsolatban is, hogy mit szeretnének a menekültek megállításáért kapni.

Egy új vélemény szerint Törökországnak legalább akkora érdeke, hogy együttműködjön az EU-val, mint fordítva. Ennek háttérben az áll, hogy a szíriai konfliktus miatt Ankarának hűvösebb lett a viszonya az Egyesült Államokkal. Viszont a törököknek szüksége van nyugati barátokra, ezt a barátságot pedig Berlinnel képzeli el.

Merkel Athént bírálja

Angela Merkel német kancellár a hét végén kemény kritikával illette a görögöket, mert azok „késlekednek” a menedékkérők elszállásolásában. Görögországnak villámgyorsan be kell hoznia a menekültek elhelyezését illető késlekedését, az Európai Uniónak pedig segítenie kell ebben – mondta Merkel a Bild am Sonntag című lapban tegnap megjelent interjújában. A kancellár emlékeztetett: Athén eredetileg azt ígérte, hogy 2015 végéig 50 ezer menekült számára biztosít tisztességes szállást. „Az Alexisz Ciprasszal folytatott tárgyalásaim alapján tudom, hogy a görög miniszterelnöknek valóban szándékában áll ez (az említett vállalás teljesítése), de szüksége van a segítségünkre, az Európai Uniónak ezért kell szolidaritást vállalnia” – hangsúlyozta Merkel.

Ciprasz is megszólalt a kérdésben, a politikus úgy fogalmazott: a ma kezdődő csúcson a Görögországban rekedt menedékkérők mielőbbi áthelyezését akarja elérni. A görög kormányfő szankciókkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek nem hajlandók „a közös célok” érdekében cselekedni.

Csúcstalálkozó hétfőn

Az Európai Unió és Törökország vezetőinek csúcstalálkozója a nap folyamán kezdődik. Célja az, hogy megvitassák a migrációs válság kezelésének legfőbb kérdéseit. Kiszivárgott értesülések szerint a napirenden egy olyan akcióterv szerepel, amelynek keretében Ankara állítólag kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat. Cserébe az EU hárommilliárd eurót ajánlott a török menekültpolitika támogatására, ígéretet tett továbbá a vízumliberalizációs tárgyalásoknak, valamint a tagjelölt Törökország integrációjának a felgyorsítására

A csúcs két főszereplőjének tekintett német kancellár és a török miniszterelnök órákon keresztül tartott találkozóján részt vett a soros európai uniós elnöki tisztséget betöltő Hollandia kormányfője, Mark Rutte is.

Áttörést hozhat a Török-EU-csúcs

Rendkívüli csúcstalálkozó kezdődik ma Brüsszelben az Európai Unió és Törökország vezetői között, hogy a migrációs válság megoldásának főbb kérdéseit megvitassák. A kontinens versenyt fut az idővel, a görög–macedón határon a hét végén menedékkérők tízezrei torlódtak fel, így humanitárius katasztrófától tartanak. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos szerint a helyzet ennél is rosszabbra fordulhat, hiszen Görögországba március végéig akár újabb százezer bevándorló érkezhet.