Az erkölcsi bizonyítvány kiállítása és több esetben a személyazonosító okmányok pótlásának eljárása is ingyenessé válik az illetéktörvény keddi módosítása révén. Az ülésen egyebek közt a kéményseprő-ipari tevékenység újraszabályozásáról, a földvagyontörvényről és a termékbemutatókról is szavaztak.

A változtatásokat 167 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Ugyancsak illetékmentesen állítják ki a jövőben a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, de térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás.

A személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke is megszűnik, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, de az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is.

Ugyancsak illetékmentesen lehet oktatási igazolványhoz, mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványhoz jutni, ahogy népi iparművészeti igazolványhoz is. Szintén nem kell fizetni a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételéért sem. Első alkalommal a jogosítványt is illetékmentesen kaphatja mindenki.

Csökken a haszonélvezeti jog költsége

Az állampolgároknak az építési engedélyeket is ingyen adják ki a jövőben, ha az építendő ház nem nagyobb 160 négyzetméternél. A változtatás emellett csökkenti az örökléssel összefüggő tulajdonjog és haszonélvezeti jog költségeit is.

Az adóhatósági igazolásokat is ingyenesen adják majd ki. A vállalkozásoknak a számviteli beszámolók közzétételéért nem kell a jövőben igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.

A beterjesztő Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta: a változtatásokkal összesen 10 milliárd forintnyi ügyintézési díjat spórolnak az emberek és a vállalkozások egy év alatt.

A jogszabály december 31-én, illetve jövő január 1-jén lép hatályba.

Fellépnek a csaló termékbemutatók ellen

Ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk a jövőben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozásoknak, és az ilyen cégek a fogyasztóknak nem nyújthatnának fogyasztói hitelt – többek között ezt tartalmazza a KDNP csaló termékbemutatók visszaszorítását célzó javaslata, amelyet elfogadott az Országgyűlés.

A képviselők a változtatásokat 171 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá. A törvényjavaslat nyomán módosult a kereskedelemről szóló szabályozás, a gazdasági reklámtevékenységről, valamint a hitelintézetekről szóló jogszabály.

A változások értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozások ügyfélszolgálatot lesznek kötelesek fenntartani, és telefonos elérhetőséget is biztosítaniuk kell. Ezzel biztosíthatóvá válik, hogy a fogyasztók élhessenek a gyakorlatban is az elállási jogukkal. Rögzítették, hogy az ügyfélszolgálati előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

Tilos lesz pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani

A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény úgy változik, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan az ajándék vagy az ajándéksorsolás reklámja mellett az árengedmény, a kedvezmény vagy a vagyoni előny nyújtása is tilos. Jelentős mértékben ugyanis ezen juttatások miatt népszerű ez az értékesítési forma.

Változik a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásról szóló törvény is. Tilos lesz a pénzügyi szolgáltatások nyújtása ezen bemutatókon, de a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használatával összefüggésben nyújtott szolgáltatásra nem vonatkozik a tilalom. Ilyen fizetési eszköz például a fesztiválokon használt kártya.

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke korábban elmondta: míg 2010-ben 228, tavaly 780 írásos panasz érkezett a fogyasztóvédelmi hatósághoz a megtévesztő termékbemutatók ügyében. A kormánypárti politikus azt mondta, Magyarországon iparág épült ki arra, hogy az időseket becsapva, megtévesztve, magányosságukat kihasználva olyan termékeket adjanak el nekik „csillagászati áron”, amelyekre valójában nincs szükségük. Sokszor hirdetnek ingyenességet is, de ez sem felel meg a valóságnak, hiszen végül több tízezer vagy százezer forintot húznak ki a zsebükből.

Emelik a rendvédelmi dolgozók bérét

A Ház 138 igen, 15 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadta el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítását, amely meghatározza a 2016. január 1-jétől érvényes illetményfejlesztés szabályait.

A jogszabály-módosítás lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is már jövőre.

A béremelési folyamat több lépcsős: az első ütem idén július 1-jével valósult meg, amelynek során 30, 25, illetve 15 százalékkal emelkedtek az illetmények; 2019. január 1-jéig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.

Változik a készenlét maximális időtartama

A törvénymódosítás emellett rendezi a más szervhez vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat és a rendfokozat kérdéseit, az illetményre és szabadságra vonatkozó garanciális rendelkezéseket külföldre vezénylés esetén, valamint a fizetési fokozat megállapításával kapcsolatos szabályokat magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezés esetén.

Új elem, hogy a törvényben 260 órában határozták meg a készenlét havi maximális időtartamát.

A Magyar Rendvédelmi Kar által lefolytatott etikai eljárás esetén alkalmazható szankciók köre a figyelmeztetés, illetve megrovás lehetőségével egészült ki.

Nem került bele a törvénybe az eredeti javaslat azon, sajtóvisszhangot kapott szövegrésze, amely lehetővé tette volna a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy munkatársait a tartalomszolgáltatók, médiavállalkozások munkavállalói között foglalkoztassa. Az ezt átíró módosítás úgy szólt, hogy az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatók kötelesek a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársát alkalmazni, amennyiben a szolgálatok főigazgatói azt kezdeményezik, de ez a passzus nem kapta meg a szükséges szavazatszámot a keddi voksolás során.

A kéményseprő-ipari tevékenység újraszabályozása

A kéményseprő-ipari tevékenység újraszabályozásáról is döntés született. A Pintér Sándor belügyminiszter által kezdeményezett jogszabály-módosítás szerint az önkormányzatok a törvény hatályba lépésétől számított huszonegy napon belül dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató látja el. A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat.

A szabályozás rögzíti azt is, hogy magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként. Nem természetes személy esetében díjköteles a közszolgáltatás.

A díjakat a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A módosítások 2016. július 1-jétől hatályosak.

A módosításokat 112 igen, 39 nem szavazattal, 25 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Földvagyontörvény

Elhagyta az alaptörvény-ellenességet okozó rendelkezéseket az állami földvagyon kezeléséről szóló törvényből az Országgyűlés.

A képviselők 112 igen szavazattal, 67 nem ellenében döntöttek az április 28-án elfogadott jogszabály módosításáról, amelynek alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt a testülettől.

Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés, és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, mely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik. Ezen rendelkezéseket a Ház elhagyta a törvény szövegéből.

A jogszabályban ugyanakkor megmaradt az a rendelkezés, amely szerint egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határidejét 3 évvel meghosszabbítják. Jelenleg is folyamatban van 60 ezer hektár védett természeti terület kisajátítása magántulajdonosoktól és további 8700 hektár más jogosulti körtől. A határidő 2018. december 31-ig meghosszabbítása azért szükséges, hogy a nemzeti park igazgatóságok folytathassák az állami tulajdonba vételeket és a jogosultak megkaphassák a nekik járó kártalanítást.

Ezzel összefüggésben az Ab megállapította, hogy – a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben – nem igényel kétharmados többséget.

A törvénnyel lehetővé válik egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében a haszonbérleti szerződések felmondása, illetve előhaszonbérleti jogok megszüntetése. Utóbbi azokra is vonatkozik, amelyeket még a korábbi földtörvény hatálya alatt kötöttek. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint ez a passzus sem alaptörvény-ellenes.

Nagyobb szerepet kap az MMA

Módosították a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvényt, amely alapján az NKA szakmai bizottságai tagjainak egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölheti majd.

A törvényjavaslatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezte, az előterjesztést 134 igen szavazattal, 41 nem ellenében hagyta jóvá a parlament.

A tárcavezető indoklása szerint az MMA kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy a NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, így az alap forrásainak felosztásáról – pályáztatással – döntő testületekben, a szakmai kollégiumi munkában, a művészeti területet érintő döntéshozatalban részt vegyen. Balog Zoltán szerint a törvénymódosítás megerősíti az MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kultúrstratégiai szerepét.

A változtatás értelmében az NKA alelnökét a szakminiszter ezentúl az MMA-elnök véleményének kikérésével nevezi ki.

Kinevezés

Változás az is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság – amely az NKA elnökéből (a miniszterből), az alap alelnökéből és a tagokból áll – tagjait kik javasolják. Jelenleg a tagok felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg. Ez úgy módosul majd, hogy a tagok egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.

Rögzítették, hogy a bizottság a miniszter és az MMA elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

Változik az NKA állandó szakmai kollégiumai vezetőinek és tagjainak kinevezése is. A művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumokat a miniszter – az MMA elnöke véleményének kikérése után – rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit – tartalmazza a törvény. A művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok tagjainak egyharmadát a miniszter saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig a szakmai szervezetek delegálják.

Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat, az MMA részvételét ezekben is biztosítani kell.

E kollégiumi struktúrát 2016. január 1-jéig kell létrehozni.

Francia–magyar filmprodukciós megállapodás

A törvénycsomag része az is, hogy egy új francia–magyar filmprodukciós megállapodás léphet hatályba, továbbá a múzeumokról és a könyvtárakról szóló törvény módosítása, amelynek elsődleges célja – olvasható az indoklásban –, hogy az eddig törvényben nem szabályozott, a könyvtári állomány nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és a könyvtári dokumentumoknak az állományból kivezetéséről szóló alapvető szabályozás új, törvényi alapokra kerüljön. A jogszabály tartalmazza ezen túlmenően a kiadványok kötelespéldányainak – az elektronikus kiadványokra is kiterjedő – szolgáltatására vonatkozó új, a hatályos rendelkezéseknél pontosabb szabályokat.

Felsőoktatás: nőnek a keresetek

Megteremtődik a felsőoktatási bérek emelésének törvényi háttere, módosulnak a doktori képzés feltételei és jövő július 1-jétől a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem – többek között ezt tartalmazza az oktatási törvények módosítása, amelyet 109 igen és 9 nem szavazattal, 51 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A módosítással a felsőoktatási oktatói illetmények emelkednek, Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábbi közlése alapján januártól 15 százalékkal, majd 2017-től és 2018-tól 5-5 százalékkal.

Pallasz Athéné Egyetem

A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1-jétől. Szintén ettől az időponttól a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával létrejön az Eszterházy Károly Egyetem. Mindkét intézmény alkalmazott tudományok egyeteme lesz. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar Állatorvostudományi Egyetemként alakul meg július 1-jétől.

A változtatás alapján az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti, minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.

A felsőoktatási intézménynek folyósított doktori képzési támogatás a fokozatszerzés idejére a támogatási összegének felével csökkenthető, ha a hallgató nem szerez doktori fokozatot. Meghatározták a doktori képzés célját, a teljesítendő vizsgakövetelményeket, a doktori képzés két szakaszát. Ennek alapján az első négy félév a tanulmányokra koncentráló képzési és kutatási szakasz, amelyet egy komplex vizsga zár le, ezt követi a fokozatszerzési eljárás, amelyben a hallgató kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt.

Tisztázták a duális képzéshez kapcsolódó, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központok működésével a gyakorlatban felmerült kérdéseket is.

Rögzítik, hogy magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan – szakmai tapasztalatszerzésre, a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya időtartama alatt – egyszerre, legfeljebb tizenkét hétig, meghatározott feltételekkel magyarországi munkáltatóval jogviszonyt létesíthet.

A felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódóan rögzítették, hogy a felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével összefüggő minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a törvényben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.

A módosítás kötelezettséget ír elő a felsőoktatási hatósági eljárásokban az eljárás felfüggesztésére, amennyiben az üggyel összefüggésben büntetőeljárás indult.

Felvételi követelmények

A törvény tartalmazza azt is: 2016 szeptemberétől mesterképzésre az a hallgató vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább

egy „C” típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.

A rendelkezést először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azokra, akik a felsőoktatási törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.

Meghatározták továbbá a diákigazolvány és a pedagógusigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátáshoz szükséges törvényi szintű szabályokat a köznevelésben és a felsőoktatásban egyaránt. 

A módosítás alapján a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben – gimnázium és szakképző iskola esetén – a huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.