Arcképprofilokat nyilvántartó rendszer létrehozásáról döntött kedden az Országgyűlés.

Az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmásadatokból képezett arcképprofilok szerepelnek, azaz nem maga a fénykép, hanem az ahhoz rendelt úgynevezett technikai kapcsoló számok, amelyek alkalmatlanok az arckép visszafejtésére. Az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adatnak minősül.

A tárolt profilokban csak ügyhöz kötötten kereshetnek a jogosult szervek, egyebek mellett a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtás vagy nyomozást végző szerv.

Az arcképelemzésnek pedig két típusa lehet: ismeretlen ember azonosítása és személyazonosság ellenőrzése.

A jogszabály hatályba lépését követően egy úgynevezett ősfeltöltést végeznek annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a – törvényben meghatározott – nyilvántartásokban kezelt arcképek. A kezelő például úti okmányokból vagy közlekedési okmányokból származó adatokat kap meg, de rendelkezésére állnak adatok a menekültügyi vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból is.

Módosították a hírközlési törvényi is annak érdekében, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megfelelő formátumban kapjon adatokat az egyes szolgáltatóktól.

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényt Pintér Sándor belügyminiszter a bűnelkövetők gyors, korszerű technológián alapuló azonosítása miatt tartotta fontosnak és szükségesnek tartotta a szabályozást az okmányhamisítás új elkövetési módjaira, számos bűncselekmény határon átnyúló jellegére hivatkozva is.

A törvényt 122 igen, 39 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.