Kiszelly Zoltán politológus szerint a németeknek egyre kevésbé kell Merkel, közben pedig Orbán Viktor miniszterelnök ázsiója rohamosan növekszik – írja a Hirado.hu.

Angela Merkel német kancellár népszerűségvesztésének folyamatáról és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor európai népszerűségének növekedéséről beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Kiszelly Zoltán politológus és Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a németeknek egyre kevésbé kell Merkel, közben pedig Orbán Viktor miniszterelnök ázsiója rohamosan növekszik – írja a Hirado.hu.

Angela Merkel német kancellár népszerűségvesztésének folyamatáról és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor európai népszerűségének növekedéséről beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Kiszelly Zoltán politológus és Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője.

Hosszú esztendőkön át úgy tűnt, a reálpolitikus Angela Merkel népszerűsége egyre csak növekszik, pozíciója megingathatatlan. Ám elegendő volt néhány hónap és a migráció ügyében elhangzott, a német polgárok jó részének véleményével ellentétes nyilatkozata, s ez a népszerűség zuhanni kezdett. Annyira, hogy ma már több mint négyszáz állampolgár jelentette fel – a hírek szerint hazaárulással vádolva a kancellár asszonyt. Nehezen érthető, hogy a politikus miért nem változtat – jól láthatóan – tarthatatlan véleményén, holott a politikai realitás ezt diktálná. Eközben nem csak itthon, de Németországban és más európai országokban is egyre népszerűbbé válik a magyar miniszterelnök.

Merkel egy feltételezett német nemzeti érdek mentén nyitja ki a kapukat

Angela Merkel már kezdő politikusként nagyon ambiciózus volt, azóta pedig a csúcsra jutott, hangsúlyozta Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Sokáig a közvélemény-kutatások szerint, vagyis populista módon, a többségi álláspontot képviselve kormányzott – gyakran a saját pártjával szemben is. 2013-as újraválasztása óta látta azt, hogy már nem a közvéleményt kell követnie, hanem saját programját. Merkel mint természettudós, fizikus hisz a nagy tervekben, kísérletekben, s a németek ellenállásával szemben a globalizáció második szakaszára, a fiskális turbókapitalizmus időszakára akarja felkészíteni Németországot. A migráció kérdésében is a német társadalom többségének véleményével megy szembe, egy feltételezett német nemzeti érdek mentén nyitja ki a kapukat, magyarázta Kiszelly Zoltán.

A cél a német gazdaság felpörgetése

A politológus hozzátette: Merkel kihasználta a migrációs hullámban rejtőző lehetőséget. Csupán a szír középosztálybeliekre vonatkozik, hogy korlátlanul befogadják őket, mert most és ezzel van esélye megvalósítani a tervei, betölteni az üres munkahelyeket. Németországnak évente ötszázezer szakmunkásra van szüksége, s ezt Európából nem tudják pótolni. A szír középosztályt könnyen lehet integrálni a munka világába, ők azonnal meg is kapják a menekültstátuszt. A cél a német gazdaság felpörgetése, fejtette ki Kiszelly Zoltán.

A politológus kiemelte: a bevándorlásban eszközt látnak a gazdaság élénkítésére. Európának évi egymillió bevándorlóra van szüksége, hogy ne egy 500 milliós kontinens legyen az egymilliárdos Kína és India mellett, hanem hosszú távon versenyképes tudjon maradni. Ez nem Angela Merkel programja, hanem a nyugati transzatlantista elité, s az már mindegy, hogy ezt a német kancellár hajtja végre vagy valaki más.

2017-ig kész tényeket akarnak teremteni

Merkelék még a 2017-es szuper-választási év előtt szeretnék a kötelező, felső létszám korlát nélküli, permanens kvótát és a bonus-malus rendszert bevezetni. Ehhez hozzárendelnék a Juncker-tervet, amelyből el lehetne indítani az átképzési és lakásépítési programokat. 2017-ig kész tényeket akarnak teremteni, hogy utána már bárki kerül is hatalomra, ne tudja megváltoztatni a bevándorlás-barát politikát.

Kiszelly Zoltán a Vasárnapi újságban elmondta azt is, hogy Merkel népszerűsége a 2013-as választás előtti értékekre süllyedt vissza, a CDU-é három hónap alatt 5 százalékot csökkent, Merkelé pedig még többet, de ez nem érdekli őket, értékelte a politológus.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője úgy véli, Merkel alapvetően ideológiai kérdésként tekint a migrációs problémára, emellett pedig a német nagyvállalatok részéről is létezhet nyomás, hogy olcsó munkaerő jelenjen meg a piacon. Arra viszont senki nem számított, hogy ilyen tömeges mértékben árasztják el a menedékkérők a német tartományokat.

A migráció a nemzetállamok gyengítésének egyik eszköze lehet

Amerikának nem érdeke, hogy Európa valamelyik országa vagy országcsoportja, például a V4-ek erőt tudjon felmutatni valamilyen kérdésben. A migráció pedig az egyik eszköze lehet a nemzetállamok gyengítésének. Főként az európai liberális baloldal érdekelt abban, hogy ne nemzetekre épülő, hanem föderális Európa működjön, fejtette ki az elemző.

A németek többsége támogatja a magyar kerítést

Fodor Csaba hozzátette: Nyugat-Európában a lakosság hangulata kezd megváltozni a bevándorlással kapcsolatban. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a németek többsége már támogatja a magyar kerítést, és döntő többségük támogatja Orbán Viktor 6 pontos javaslatát. Fodor Csaba ennek okát abban látja, hogy a nyugati közvélemény szembesül a társadalmi és belbiztonsági feszültségekkel. Azok a jelenetek, amelyek Budapesten két hónappal ezelőtt a Keleti pályaudvar környékén lejátszódtak, most Ausztriában, Németország nagy városaiban ismétlődnek meg. Ráadásul a nyugat-európai átlagpolgárokat 2008 óta egzisztenciális problémákkal is szembesülnek. Bár továbbra is jól élnek, de a válság óta erős a gazdasági frusztráció, amely most találkozik a társadalmi és biztonsági feszültségekkel.