Kemestaródfa Község Önkormányzata és a Kulturális és Faluszépítő Egyesület 2015. szeptember 13 –i Szentelések és Kulturális Műsor rendezvényén – Tündérkert avatás – V. Németh Zsolt államtitkár, és mint a térség országgyűlési képviselője avató beszédet mondott. – írja a képviselő internetes oldala.

Rózsakertben sétálni, nem sárban taposni- olvashatjuk Móricz Zsigmond Erdély trilógiája, a Tündérkert első kötetében. Bethlen Gábor nagyságos erdélyi fejedelem, a három részre szakadt Magyarországon, a török és a Habsburg császári csapatok dúlta hazájában azt álmodta, hogy Erdélyt felvirágoztatja és Erdélyből tündérkertet varázsol. Ezt az álmot cselekvés is követte, mert az ő idejét nevezzük Erdély aranykorának. Leghűségesebb embere mondta neki: ,,…A fejedelemnek nagyságos uram, nem lehet olyan álmot álmodni, amilyet akar, csak amit lehet…Nem is csak amit lehet, de amit kell.” Ilyen álmot álmodott, majd valósított meg Kovács Gyula, pórszombati erdész, aki elhatározta, hogy elindítja Magyarországon a Tündérkert mozgalmat. Zalából indult hódító útjára a mozgalom, Kovács Gyula Medes-hegyi birtokán létesült először olyan génbank, amiben a régi gyümölcsfák oltványai találhatók. Kezdeményezését az évek során több településen átvették. A színművész, Szarvas József szervezte meg Viszákon a tündérkertek első Kárpát –medencei találkozóját, amelynek célja, hogy évről évre más-más település ad otthon a tündérkertek találkozójának. Göcsej szívében 2013-ban Nován alakítottak ki génbankot, az összes Kárpát-medencei tündérkertből küldtek facsemetét a génbankba. Eddig 54 kert létesült, de Magyarország mellett Erdélyben, Felvidéken és Mura vidéken is hoztak létre tündérkerteket és további 90 település jelezte csatlakozási szándékát. Ezzel olyan értéket sikerült teremteni, ami megmenti a már-már kipusztulásra ítélt értékeinket, újjászervezi és építi ez a mozgalom a közösséget és segít átörökíteni a régi tudást s elülteti a felnövő generációban a haza, a föld és a munka szeretetét.

Kemestaródfa Község Önkormányzata és a Kulturális és Faluszépítő Egyesület 2015. szeptember 13 –i Szentelések és Kulturális Műsor rendezvényén – Tündérkert avatás- V. Németh Zsolt államtitkár, és mint a térség országgyűlési képviselője avató beszédet mondott. – írja a képviselő internetes oldala.

Rózsakertben sétálni, nem sárban taposni- olvashatjuk Móricz Zsigmond Erdély trilógiája, a Tündérkert első kötetében. Bethlen Gábor nagyságos erdélyi fejedelem, a három részre szakadt Magyarországon, a török és a Habsburg császári csapatok dúlta hazájában azt álmodta, hogy Erdélyt felvirágoztatja és Erdélyből tündérkertet varázsol. Ezt az álmot cselekvés is követte, mert az ő idejét nevezzük Erdély aranykorának. Leghűségesebb embere mondta neki: ,,…A fejedelemnek nagyságos uram, nem lehet olyan álmot álmodni, amilyet akar, csak amit lehet…Nem is csak amit lehet, de amit kell.” Ilyen álmot álmodott, majd valósított meg Kovács Gyula, pórszombati erdész, aki elhatározta, hogy elindítja Magyarországon a Tündérkert mozgalmat. Zalából indult hódító útjára a mozgalom, Kovács Gyula Medes-hegyi birtokán létesült először olyan génbank, amiben a régi gyümölcsfák oltványai találhatók. Kezdeményezését az évek során több településen átvették. A színművész, Szarvas József szervezte meg Viszákon a tündérkertek első Kárpát –medencei találkozóját, amelynek célja, hogy évről évre más-más település ad otthon a tündérkertek találkozójának. Göcsej szívében 2013-ban Nován alakítottak ki génbankot, az összes Kárpát-medencei tündérkertből küldtek facsemetét a génbankba. Eddig 54 kert létesült, de Magyarország mellett Erdélyben, Felvidéken és Mura vidéken is hoztak létre tündérkerteket és további 90 település jelezte csatlakozási szándékát. Ezzel olyan értéket sikerült teremteni, ami megmenti a már-már kipusztulásra ítélt értékeinket, újjászervezi és építi ez a mozgalom a közösséget és segít átörökíteni a régi tudást s elülteti a felnövő generációban a haza, a föld és a munka szeretetét.

De miért is fontos a tündérkertek létrehozása, miért is fontos tündérkertet avatni Kemestaródfán? Engedjék meg, hogy néhány riasztó adattal támasszam alá a tündérkertek létrehozásának szükségességét. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak becslése szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták sokféleségének 75 %-át elveszítettük. A megmaradt 25 % jó része is veszélyeztetett. A nemesített alapanyagként is szolgáló genetikai alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyeztetik. A mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrásaink megőrzése tehát kulcsfeladat. A genetikai erőforrások megőrzését a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt prioritásként kezeli. Ennek első lépéseként 2010. november 1-vel önálló költségvetési intézményként az FM létrehozta a Növényi Diverzitás Központot (NőDiK), melynek feladata a hazai növényi génmegőrzésért felelős intézmények –génbankok- hálózatának országos koordinációja. A Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében 2010-ben elfogadott nemzetközi vállalás szerint a ,,haszonnövények, valamint a kultúrnövény rokonfajok genetikai sokféleségét fenn kell tartani.” A fentiek fényében az FM elkészítette az élelmezési célú növényi genetikai erőforrások megőrzésének 2020-ig szóló szakmai stratégiáját. A Stratégia hangsúlyozza az olyan kezdeményezések szakmai támogatását, melyek segíthetik megalapozni az eredeti termőhelyen történő génmegőrzést, az in situ-on farm rendszerek hatékony működését. Kovács Gyulától, a pórszombati erdésztől, a tündérkert mozgalom megálmodójától hallottam, hogy Göcsejben húsz év alatt ötven fajtával csökkent a gyümölcsök száma, de a mozgalomnak köszönhetően egy év alatt 1140 oltani való vesszőt küldtek hozzá, közte olyan fajtákat is, amelyeket a pomológusok sem ismertek. Hát ezért is szükség van tündérkertekre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Még megemlítenék néhány fontos tényezőt, amely segít megmenteni kihalóban lévő gyümölcs fajtáinkat. Az FM és a történelmi egyházak Gyümölcsészeti Megállapodást kötöttek. Amelynek lényege, hogy a katolikus, református, evangélikus egyházak főpásztorai, génmegőrző és tudományos intézmények valamint a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat csatlakozott a programhoz, amelyben az együttműködő felek génmegőrző fajtagyűjteményekből származó tájfajta gyümölcsfa csemetéket, illetve szaporító anyagokat egymásnak átadnak és a programhoz csatlakozó kertekbe telepítenek és nevelnek. A hazai génbankokban megőrzött tételek száma ma már megközelíti a 11 ezret.

Beszédemet Móricz Zsigmond Bethlen Gáborról írt Erdély trilógiájának Tündérkert című első kötetéből való idézettel kezdtem. Ezzel is szeretném befejezni. Négyszáz évvel ezelőtt Bethlen Gábor, Erdély fejedelme így látta: ,,Egy ország feltámadásához pénz kell. Sok pénz.” És a nagyságos fejedelem tudta, hogy honnan fogja előteremteni pénzt, mert az államkincstár üres volt. Pénzt szerzett Bethlen Gábor és pedig a nagyon gazdagok, a kevesek vagyonának egy részéből és a saját vagyonából. Valamint egy gazdaságilag jól szervezett fejedelemség – magyarok, székelyek, szászok- önkéntes adakozásából. Mi is Tündérkertet szeretnénk csinálni Magyarországból. A kis tündérkertek létrehozása csak az első lépések. Talán annyiban hasonlít Erdély aranykorához, hogy 2010 után újra rendbe kellett tenni a gazdaságot és a költségvetést. Ma már egyre jobban állunk, így a Tündérkertek létrehozásában állami támogatást is tudunk adni. Az FM az állami génmegőrzési feladatok ellátására költségvetési forrás terhére évente pályázatot ír ki. A támogatás fő célja a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelés hazai növényi biológiai alapjainak, genetikai anyagainak megőrzése, fejlesztése, valamint bizonyos őshonos mezőgazdasági állatfajták génmentése. Összegezve a különböző pénzforrások, állami támogatások mellett a Tündérkertek létrehozásában elengedhetetlenül fontosak a helyi erőforrások, a helyi kezdeményezések, az önként felajánlott munka. Ennek eredménye látható most itt Kemestaródfán. Jó szívvel ajánlom a fiataloknak, a falu lakosságának és az ideérkező látogatóknak ezt a csodálatos Tündérkertet.