Éjféltől hatályos a jogi határzár, Szerbia felől a zöldhatáron már nem, csak határátkelőn vagy áteresztőponton lehet Magyarország területére lépni. Hegyeshalomnál hétfőn körülbelül 13 ezer migráns lépte át a határt. A fővárosban teljesen kiürült a Keleti pályaudvar.

Cikkünk folyamatosan frissül!

21:00 – Százfős mag hergeli a bevándorlókat Röszkénél

18:22 – Ausztria éjféltől határellenőrzést vezet be több határszakaszon

16:55 – Fidesz: új időszámítás kezdődött

14:51- Szijjártó: a magyar-román határra építendő kerítés előkészítéséről döntött a kormány

12:48 – Hatályba lépett a válsághelyzetről szóló kormányrendelet

10:14 – Terepbejárást tartott Bebes István polgármester úr

A hétfői napon terepbejárást és terepszemlét tartott Bebes István, Körmend Város Polgármestere, az ideiglenes regisztrációs ponton, valamint a migránsok által érintett útszakaszon.
http://9900.hu/2015-9-15-terepbejarast-tartott-bebes-istvan-polgarmester-ur

10:00 – Orbán Viktor a határzárról

„Nem tudjuk mi fog történni, de mindenre fel vagyunk készülve.”- mondta a határnál várható helyzetről Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 Tények Este című műsorában.
http://9900.hu/2015-9-15-orban-viktor-a-hatarzarrol

08:54 – 120 migráns haladt át Szentgotthárdnál

08:14 – Rogán: ki kell hirdetni a válsághelyzetet

07:43 – Megrongálták Röszkénél a határkerítést

01:27 – Orbán: az európai életforma van veszélyben

01:14 – Kormányszóvivő: minden feltétel adott lesz a menedékkérelem benyújtásához

00:01 – Illegális bevándorlás – Hatályos a jogi határzár

Éjféltől hatályos a jogi határzár, Szerbia felől a zöldhatáron már nem, csak határátkelőn vagy áteresztőponton lehet Magyarország területére lépni. Hegyeshalomnál hétfőn körülbelül 13 ezer migráns lépte át a határt. A fővárosban teljesen kiürült a Keleti pályaudvar.

21:00 – Százfős mag hergeli a bevándorlókat Röszkénél

MTI Fotó: Mohai BalázsA rendőrség a megfelelő erőkkel biztosítja a kerítést Röszkén, ahol a migránsok egy nagyjából "százfős aktív magja" próbálja hergelni a többieket, és elutasítják a menedékkérelem benyújtását – jelentette ki Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorfolyamában. Közölte: a rendőrség komoly erőkkel van jelen az egész szerb határszakaszon. Bakondi György hozzátette: meg van győződve arról, hogy a szerb hatóságokkal közösen rendeződni fog a helyzet Röszkén. A bevándorlók az első napon több mint 70 menekültügyi kérelmet nyújtottak be. Közülük a hatóságok mintegy negyvenet elutasítottak – mondta. Bakondi György kitért arra is, hogy a kedden hatályba lépett szigorúbb jogszabályok nyomán – többek között a kerítés megrongálása miatt – a rendőrség több mint 250 külföldivel szemben intézkedett. Kovács Zoltán kormányszóvivő kiemelte, hogy kedden európai szinten is több fejlemény történt a migrációs probléma kezelésére. A kormányszóvivő szerint részben a magyar javaslatok érvényesülnek, többen döntenek a határok megerősítéséről, a határellenőrzés visszaállításáról.

18:22 – Ausztria éjféltől határellenőrzést vezet be több határszakaszon

Az osztrák kormány kedd éjféltől ideiglenesen bevezeti a határellenőrzést több határszakaszon – jelentette be kedden a bécsi belügyminisztérium. Az erről szóló rendeletet kedd délután fogadta el a kormány. Az intézkedéseket a reggeli óráktól érvényesítik. A közlés szerint az ellenőrzések elsősorban Ausztria Magyarországgal, Olaszországgal, Szlovéniával és a Szlovákiával közös határát érintik. Pontos időpontot és helyszínt nem közöltek. Az Európai Bizottságnak írt tájékoztató levélben az osztrák belügyminisztérium kitért arra is, hogy a határellenőrzés bevezetése a harmadik országból érkezők nagy száma miatt, valamint a közrend és a biztonság veszélyeztetésének elkerülése érdekében szükségszerű. Az intézkedéssel a rendőrség, a mentők és az ellátási rendszer túlzott kihasználtságát kívánják ellensúlyozni. A tárca úgy fogalmazott, hogy a nagy segítőkészséggel, amelyet a Ausztria az elmúlt hetekben tanúsított, nem szabad visszaélni.  Egyúttal utaltak arra, hogy az európai jog szerint Ausztria az érintett menekültek többségének ügyében nem illetékes. A menedékkérőknek el kell fogadniuk, hogy nem választhatják ki azt az uniós országot, amely majd védelmet nyújt nekik – áll a levélben. Az Európai Bizottság számára készített dokumentumban Ausztria kitért a közös európai megoldás fontosságára is, miszerint az egységes európai jogi keretek összességében csak akkor működhetnek, ha minden tagállam szolidárisan közös felelősséget vállal. Az unió szerint az Ausztria által bevezetett ideiglenes határellenőrzés megfelel a schengeni egyezmény előírásainak. A bizottság szerint az a cél, hogy a belső határok minél előbb újra megnyíljanak. A belügyminisztérium szóvivője szerint egyéb ausztriai határszakaszokra is kiterjedhet az ellenőrzés a beutazó menekültek számától függően – jelentette a Reuters hírügynökség.

16:55 – Fidesz: új időszámítás kezdődött

Keddtől a megváltozott szabályok hatálybalépésével új időszámítás kezdődött Magyarországon a bevándorlás kérdésében – mondta a Fidesz-frakció szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján. Tuzson Bence kifejtette: az új szabályozással lehetővé vált a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése – amit két megye, Bács-Kiskun és Csongrád esetében meg is tett a kormány -, bűncselekménnyé vált a határzár tiltott átlépése, megrongálása és építésének akadályozása, továbbá szigorodott az embercsempészet büntetése is. A magyar-szerb zöldhatárt lezárták, és felállt "a hármas védelmi vonal", ami a műszaki határzárból, az élő erőből és a jogi környezet megváltozásából áll – mondta a szóvivő, hozzátéve: látható is, hogy viszonylag rendezett körülmények alakultak ki a magyar-szerb határon. További feladatként jelölte meg a honvédelmi törvény módosítását, hogy a honvédség is kivehesse részét a határ menti teendőkből. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a parlament legutóbbi plenáris ülésén baloldali országgyűlési képviselők nem járultak hozzá a jogszabály-változtatás sürgősségi tárgyalásához. Tuzson Bence szerint az ellenzék továbbra is bevándorláspárti, és nem veszi észre, hogy Európában is megváltozott a helyzet: több állam, amely előzőleg kritizálta Magyarországot, most olyan lépésekre kényszerül, amelyeket a magyarok korábban már megtettek. Példaként említette, hogy Werner Faymann osztrák kancellár bírálta Magyarországot, mert Budapestről elinduló, bevándorlókat szállító vonatok csak Bicskéig haladtak, ehhez képest most – mondta – Ausztriában a Bécsből induló vonatokat Németország helyett Graz felé irányították, és erről a migránsokat nem tájékoztatták. A frakciószóvivő kifogásolta, hogy "Európa a szavakon túl más segítséget nem nagyon adott Magyarországnak". Jelezte: körülbelül 200 millió euróra lesz szükség Magyarországon a helyzet kezelésére, ebből az EU – ígéret szintjén – mindössze 7 millió eurót áll. Fontosnak nevezte azt is, hogy Magyarország szociális segítséget nyújtson az érkezőknek, ezért a kormány 200 millió forintot fordít karitatív szervezetek támogatására. A magyar kormánytöbbség álláspontja, hogy elsődlegesen a magyar határokat kell megvédeni, utána lehet beszélni Európában minden más kérdésről – közölte. Tuzson Bence megjegyezte végül: Szerbia biztonságos ország, aki onnan érkezik Magyarországra, azt bevándorlónak kell tekinteni, nem pedig menekültnek. Így akik onnan jönnek Magyarországra, azok menedékkérelmét a magyar hatóságok nagy valószínűséggel elutasítják majd – mondta a szóvivő.

14:51- Szijjártó: a magyar-román határra építendő kerítés előkészítéséről döntött a kormány

A magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármashatártól "ésszerű távolságig" húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. Szijjártó Péter hozzátette: az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar-szerb határon épített kerítés hatására az embercsempészek megváltoztathatják útvonalukat, így a bevándorlási nyomás egy része áttevődhet Románia irányába. Előkészítő munkáról van szó, a határvonaltól négy méterre, magyar területen kezdik meg a földmunkálatokat, amelyek szükség esetén ideiglenes biztonsági határzár, kerítés felépítését teszik lehetővé. A kormány döntéséről tájékoztatást kapott a román külügyminisztérium európai integrációért felelős államtitkára – mondta a miniszter. Az "ésszerű távolság" azt jelenti, hogy a hármashatártól a Maros folyóig, majd onnan még pár kilométer hosszan kezdik meg az előkészítő munkálatokat – mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a magyar álláspont szerint világos prioritás lista kell, amikor az Európai Unió közös megoldásokat keres a közösséget "elképesztő erőpróba" elé állító bevándorlásra. Első helyen a határok megvédésének képessége van, Magyarország ennek érdekében mindent meg is tesz. Keddtől mind a fizikai, mind a jogi lehetőségek adottak, hogy Magyarország hatékonyan meg tudja védeni külső, schengeni határát – mondta. Szijjártó Péter az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország közötti gazdasági együttműködési megállapodás aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy egyetértenek az arab emirátusok képviselőivel: a háborús területről menekülők otthonukhoz legközelebb kapjanak ellátást és segítséget, hogy ha vége van a konfliktusnak, minél előbb visszatérhessenek otthonaikba. Az Európai Uniónak anyagi segítséget kell nyújtania Törökország, Libanon, Jordánia és további, Szíriával szomszédos országoknak a menekülttáborok infrastruktúrájának fenntartására, a nemzetközi konvencióknak megfelelő ellátás biztosítására. Ennek a prioritáslista második helyén kell szerepelnie – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Az Egyesült Arab Emírségek is tiszteletreméltó teljesítményt nyújt menekültügyben, több százezer szíriai menekültet lát el jelenleg – tette hozzá Szijjártó Péter.

12:48 – Hatályba lépett a válsághelyzetről szóló kormányrendelet

Kedd déltől életbe lépett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet, a dokumentum megjelent a Magyar Közlönyben. A rendelkezés Bács-Kiskun és Csongrád megyére érvényes, legfeljebb március 15-éig. A rendelet az idegenrendészetért és menekültügyért is felelős belügyminiszter feladatául szabja, hogy haladéktalanul gondoskodjon a rendelet és a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezések tartalmáról való tájékoztatásról. A tájékoztatást a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint – lehetőség szerint – a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap közreműködésével, a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenni. Az országos rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője a válsághelyzet elrendelését követően legalább 15 naponként közösen tájékoztatja az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról – rendelkezett a kormány. Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden Szegeden jelentette be, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, a válsághelyzet addig marad érvényben, amíg szükség van rá. Hangsúlyozta, mindenkinek – a valódi menekülteknek is – elemi érdeke, véget érjen az illegális migráció. Kovács Zoltán úgy fogalmazott, az ideiglenes biztonsági határzár kialakítása, a jogszabályváltozások, illetve a határ őrizetének megerősítése minimalizálni fogja az illegális migrációt.

10:14 – Terepbejárást tartott Bebes István polgármester úr

A hétfői napon terepbejárást és terepszemlét tartott Bebes István, Körmend Város Polgármestere, az ideiglenes regisztrációs ponton, valamint a migránsok által érintett útszakaszon.
http://9900.hu/2015-9-15-terepbejarast-tartott-bebes-istvan-polgarmester-ur

10:00 – Orbán Viktor a határzárról

„Nem tudjuk mi fog történni, de mindenre fel vagyunk készülve.”- mondta a határnál várható helyzetről Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 Tények Este című műsorában.
http://9900.hu/2015-9-15-orban-viktor-a-hatarzarrol

08:54 – 120 migráns haladt át Szentgotthárdnál

A diepresse.com beszámolója szerint hajnali 5 órától 120 migráns sétált át Heiligenkreuzba, míg összességében éjfél óta 1500-an lépték át a magyar-osztrák határt, ennyien érkeztek Nickelsdorfba

08:14 – Rogán: ki kell hirdetni a válsághelyzetet

A Fidesz frakcióvezetője szerint a lehető leggyorsabban ki kell hirdetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet; Rogán Antal erről a Kossuth rádió 180 perc című műsorában beszélt kedden reggel, órákkal azt követően, hogy hatályba lépett az e kategóriát bevezető jogszabály-módosítás.

"Az elmúlt hetek egyértelműen rámutattak arra, hogy rendkívüli migrációs veszélyhelyzet van Magyarországon és értelemszerűen az Európai Unió többi országában is" – fogalmazott, hozzátéve, "meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek segítik megvédeni az országhatárt".

A politikus megjegyezte: sokat kell még várni, mire kiderül, hogyan működik a határzár és az érintettek mennyire fogadják el ezeket az intézkedéseket, ugyanakkor azt hangsúlyozta, a kormány több mint egy hete folyamatosan tájékoztatja az új szabályokról a Magyarország felé tartó migránsokat.

"Bebizonyosodott az elmúlt hetekben, hogy Orbán Viktornak igaza van, hiszen ő hónapok óta hangoztatja, hogy ha nem tudjuk megvédeni a schengeni határokat, akkor Európában belül fognak felemelkedni a határok" – jegyezte meg Rogán Antal, aki ezért a legfőbb feladatnak a külső határok védelmét említette.

07:43 – Megrongálták Röszkénél a határkerítést

A 16 tagú csoport tagjai először a gyorstelepítésű drótakadályt, majd a három méter magas drótkerítést is átvágták, és átmásztak azon. Az ott járőröző rendőrök elfogták, majd előállították őket – hangzott el a műsorban, ahol arra is emlékeztettek: keddtől a korábbinál szigorúbb szabályok vonatkoznak a határzárat megrongálókra. Az M1 tudósítása szerint néhány száz méterre a röszkei átkelőtől vágták át a kerítést, a gyorstelepítésű (NATO-) drótakadályra pedig rongyokat terítettek, hogy sérülés nélkül tudjanak átjutni azon.

M1 videó: http://www.hirado.hu/videok//egy-csoport-migrans-atvagta-a-keritest-a-szerb-magyar-hataron

01:27 – Orbán: az európai életforma van veszélyben

A kormányfő szerint a jelenlegi bevándorlási hullámmal veszélybe került az európai életforma, amelyet meg kell védeni, márpedig Európát csak akkor lehet megtartani olyannak, amilyen, ha nem engedünk be mindenkit.

Orbán Viktor erről a TV2-nek adott interjúban beszélt, amelyet teljes terjedelmében keddre virradó éjszaka sugárzott a csatorna.

A miniszterelnök, reagálva a német és az osztrák határellenőrzés visszaállítására, úgy fogalmazott: "Lehetne viccelődni, hogy olyasmit tesznek az osztrákok, amiért ezt megelőzően folyamatosan bírálták Magyarországot, de most ennek nincs itt az ideje".

Szerinte egyébként a nép kényszerítette ki a kormányzati álláspontok gyors megváltozását Nyugat-Európában. Európa földje mégiscsak egy demokrácia, "itt nem lehet szembemenni az emberek akaratával" hosszú ideig és érvek nélkül – kommentálta a történteket.

Nyugat- és Közép-Európában is úgy érzik az emberek, hogy az életformájuk van veszélyben, ott ugyanis, ahol az iszlám térségéből érkezett nagy számú közösség él, párhuzamos társadalmak jönnek létre, az utánpótlás pedig korlátlan – fejtette ki, azzal folytatva, hogy ez előrevetít egy olyan Európát, "ahol a mi életformánk kisebbségbe fog szorulni". "Úgyhogy igazából az életformánkat védjük" – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon hotspot, menekülttábor, elosztóhely, gyűjtőhely nem jöhet létre, erről szó sem lehet. Ha már valahol menekülttábort akarnak létrehozni az EU területén, annak Görögországban kell lennie – közölte.

A miniszterelnök az interjúban valószínűsítette, hogy a keddi kormányülésen kihirdetik a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. "Ha fogad, akkor inkább az igenre fogadjon" – mondta a kihirdetést firtató kérdésre.

A keddtől hatályos új magyar szabályok közül kiemelte: a határzár illegális átlépése bűncselekménynek minősül, amiért börtön, illetve kitiltás jár. A határon táblák jelzik majd, hogy ha valaki törvénytisztelő módon akar belépni Magyarországra, merre menjen az ügyintézési pontokhoz. "A határt nem légmentesen zárjuk le, hanem egész egyszerűen kikényszerítjük azokat a törvényeket, amelyek egyébként eddig is hatályban voltak" – fogalmazott.

Kifejtette: ha valaki azt mondja magáról, hogy menekült, a magyar hatóságok meg fogják kérdezni tőle, hogy Szerbiában adott-e be menedékkérelmet. Ha nem, miután Szerbia biztonságos ország, elutasítják a kérelmét. Ezzel kapcsolatban jelezte, magas visszautasítási arányra számít, mert az a tapasztalat, hogy a Magyarországra érkezők általában nem adnak be menedékkérelmet Szerbiában.

Arról is beszélt ugyanakkor, hogy a most érkező bevándorlók nagy része nem menekült. A háború sújtotta országból érkezőkről úgy fogalmazott: joguk van arra, hogy biztonságos helyen éljenek, és hogy visszatérjenek majd a szülőföldjükre. Utóbbit leginkább akkor tudják megtenni, ha a környéken maradnak, ezért kell támogatni Jordániát, Libanont és például Törökországot – magyarázta.

Azonban "ezek az emberek, akik itt átrontanak, átcsörtetnek Magyarországon", Ausztriában sem állnak meg. Ezek az emberek nem a biztonságukért jönnek, nem az életükért futnak. Akinek nem jó a szerb, a magyar és az osztrák életszínvonal sem, "az nem a biztonságot tartja szem előtt, hanem az életszínvonalat: német életet akar élni" – fogalmazott Orbán Viktor.

Szerinte "senki sem kérheti tőlünk, hogy azt, amiért megdolgoztunk, egyébként már bajban, életveszélyben nem lévő emberekkel osszuk meg". A segítséget joggal várják el, de ez nem azonos azzal, hogy "idejövök, és megpróbálok elvenni az európaiaktól valamit, amiért azok megdolgoztak" – mondta. Hozzáfűzte: jó lenne, ha gyakrabban lehetne hallani a bevándorlóktól a "kérem" és a "köszönöm" kifejezéseket a "jár nekem", "követelem" helyett.

Arról is beszélt, hogy a bevándorlásra sok tízezer ember kapcsolódott rá, és jutott pénzszerzési lehetőséghez. Azt is megjegyezte, hogy Magyarországon a Soros Alapítvány által támogatott civil szervezetek tekintélyes része is "bevetette magát".

A magyar honvédség közvetlen határvédelmi feladatokra való bevetéséről úgy nyilatkozott: ellenzéki támogatás híján "két hét időveszteséget szenvedünk el".

Hende Csaba távozását a honvédelmi miniszteri posztról a kormányfő úgy kommentálta: rossz magyar szokás, hogy ha egy magyarnak azt mondják, a határidő 30 nap, akkor a 30. napon fog végezni. Ám amikor "az életünkért futunk", akkor nem lehet valamit határidőre végrehajtani, ha lehetséges korábban is – mondta, úgy fogalmazva, hogy ilyen értelemben Hende Csabát nem terheli felelősség, mert határidőre teljesítette volna a munkát, de ő gyorsabb haladást szeretett volna.

Orbán Viktor tudatta azt is, hogy eddig mintegy 30 milliárd forintba került Magyarországnak az illegális bevándorlás, és "nagyjából még ennyi költségünk lesz (…) a hátralévő időszakban". Az EU azonban csak néhány millió eurót adott, "tehát köszönőviszonyban sincs egymással" a két szám – mondta.

A kerítéssel kapcsolatos bírálatokra válaszul a miniszterelnök azt mondta: míg a vasfüggönyt azért építették, hogy elvegyék a szabadságunkat, addig "amit most építünk (…), azt a saját életformánk és szabadságunk megvédése érdekében építjük". Az őt ért bírálatokkal kapcsolatban megjegyezte, bár senkinek sem esik jól, ha lehordják, de ő nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az ízléstelen támadások hatása alá kerüljön, mert akkor nem tudna higgadt fejjel dönteni.

 

Végül megerősítette azt a javaslatát, hogy összeurópai határrendészeti erőket kellene vezényelni Görögországba a határok megvédésére.

01:14 – Kormányszóvivő: minden feltétel adott lesz a menedékkérelem benyújtásához

A törvényi szigorítások keddi bevezetése után is minden feltétel adott ahhoz, hogy legálisan formában lehessen magyar területre lépni, illetve menedékjogot kérni – jelentette ki a kormányszóvivő hétfő éjjel a magyar-szerb határon.

A magyar hatóságok minden eljárást az európai jognak és protokollnak megfelelően fognak végezni a zöldhatár lezárását követően is, az illetékes minisztériumok, a bevándorlási hivatal és a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére – mondta Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél tartott sajtótájékoztatóján.

Ugyanakkor közölte, hogy a jövőben visszafordítják mindazokat, akik nem adtak be menedékkérelmet Szerbiában.

A politikus úgy vélekedett, ígéretes eredménnyel zárult az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői, Brüsszelben megtartott találkozója. A magyar kormánynak ugyanakkor továbbra is az az álláspontja, hogy azután van értelme a menekültek elosztásáról beszélni, ha Európa meg tudja védeni a határait. Ehhez uniós segítségnyújtás szükséges a legkritikusabb pontokon – például Görögországban – Magyarország pedig kész ehhez hozzájárulni – fűzte hozzá.

Ugyancsak szükségesnek tartják egy pénzügyi alap létrehozását a válságövezetet környező országok számára annak érdekében, hogy ott támogassák a menekülteket, ahol még valóban menekültek – mondta Kovács Zoltán.

Kijelentette, hogy a magyar hatóságok eleget tettek a dublini egyezményben előírt kötelezettségeiknek, vagyis minden illegális határátlépőt regisztráltak. Ugyanakkor ez az elmúlt időszakban ezt az eljárást éppen a migránsok ellenállása nehezítette – hangsúlyozta.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez – annál is inkább, mert csak hétfőn 9 ezer illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok -, és a kormány előtt van az erre vonatkozó javaslat.

Közlése szerint Röszkénél és Tompánál alakítottak ki olyan áteresztési pontokat, ahol a migránsok benyújthatják menedékkérelmüket és meg is várhatják ezek elbírálását.

 

Ugyanakkor akit a zöldhatáron elfognak, azt gyorsított eljárásban bíróság elé állítják. A tárgyalásokat a helyszínen bonyolítják le – mondta Bakondi György.

00:01 – Illegális bevándorlás – Hatályos a jogi határzár

Jogi határzár lépett hatályba kedd nulla órától Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. Az Országgyűlés szeptember eleji döntése alapján a kormány keddtől válsághelyzetet rendelhet el a tömeges bevándorlás miatt.

A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a parlament kivételes eljárásban.

A kedden életbe lépett tíz jogszabály-módosítás bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.

A sok kérelem megfelelő kezeléséért speciálisan lefolytatható eljárást is bevezetnek, ezzel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkre.

Az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetővé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem alakít majd ki ilyen létesítményeket, hiszen azok feleslegesek lennének.

Az életbe lépett jogszabály-módosítások szerint változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.

Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont – 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles – járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.

Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.

Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.

Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.

A parlament előtt van egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést várhatóan szeptember utolsó hetében fogadhatja el az Országgyűlés.